Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni, mint a devizaügyleteket. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a bérbeadó által forintban kibocsátott számlán a bérleti díj euróban meghatározott összegét is feltüntessék. (A kérdésben nem szólnak az áfáról, bár belföldiek egymás közötti kapcsolatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Erdőtelepítési támogatás áfája

Kérdés: Kell-e az erdőtelepítési támogatás összege után áfát fizetni? Beletartozik-e az áfa alapjába az erdőtelepítési támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül árat közvetlenül befolyásolónak, hiszen a földterület tulajdonosa és az erdőgazdálkodó között a telepítés ellenértékéül kialakított árra közvetlen kihatása nincs. A hivatkozott támogatásnak nem az a célja, hogy a felek által alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől

Kérdés: Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Részlet a válaszából: […] ...műsorok készítését.Tárgyi adómentesség helyett 12 százalékos felszámított adómérték alá kerültek a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások.Megszűnt az eredeti szerzők, illetve örököseik, valamint az előadóművészek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Részletre 2002-ben eladott lakóingatlan áfája

Kérdés: Társaságunk új telephelyéül lakóingatlan vételére kötött szerződést 2002 decemberében, az eladó tulajdonjogának az utolsó részlet kiegyenlítéséig történő fenntartása mellett. A szerződést a földhivatalhoz még 2002-ben benyújtottuk, vonatkozik-e ránk a levonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül különösen a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Az ellenérték részbeni megfizetésekor az áfa visszaigénylése

Kérdés: Társaságunk egy nagy értékű beszerzésnél az ellenérték egy részét saját váltó kibocsátásával rendezte, az ellenérték fennmaradó részét a szerződés alapján csak a következő hónapban kell kiegyenlítenie. Adóalapunk a 4 millió forintot elérte, a beszerzés hónapjában visszaigényelhető-e az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. a visszaigénylés feltételéül az adóval növelt ellenérték megfizetését, vagy követelés mérséklése útján történő kiegyenlítését írja elő, tehát a teljes ellenértéket ki kell fizetni. Ha ezt a társaság az adott hónapban csak részben teljesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Eladásra szánt ingatlanok áfája

Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Az eladásra szánt ingatlanokhoz kapcsolódó beszerzések (a fenntartással kapcsolatos költségek) áfájának levonása előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beszerzés adóköteles vagy tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódik-e.Ha a beszerzés olyan eladásra kínált lakással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Fizetőeszköz mint tárgyi eszköz

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint is, a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell könyvelni, a beszámolóban bemutatni. A kérdésből egyértelműen következik, a külföldi fizetőeszközöket (tudva azt, hogy azok 2001 után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) M rendelet alapján, ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve ha a munkavállaló által használt szemüveg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre röviden azt lehet válaszolni, hogy nem járnak el helyesen.A kérdésben leírtak alapján fix árfolyamon állapították meg a számlázandó összeget és annak áfáját, természetesen forintban. Az így számlázott összeget számolta el a szállító árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] ...természetesen épületenként kell megállapítani. Ha vannak olyan költségelemek (biztosítási díj, tervezési díj, szerelvényezés, bzemelés, beszabályozás stb.), amelyek egy összegben merültek fel, de az adott esetben mind a két épület felújításához kapcsolódnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
74
75
76
77