Találati lista:
741. cikk / 779 Külföldi ügyvezető díjazása
Kérdés: Egy Magyarországon alapított társaság francia állampolgárságú tulajdonosának – aki egyben a társaság ügyvezetője is – adott tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Helyes-e az szja-számítás, ha a tiszteletdíj bruttó összege havi 160 000 forint, és – számításunk szerint – az szja 47 333 forint? Kell-e a külföldinek március 20-án, hasonlóan a magyar állampolgárokhoz, adóbevallást készítenie, és megilletik-e azok a kedvezmények, amelyek a belföldi adózókat megilletik?
742. cikk / 779 Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása
Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?
743. cikk / 779 Kis- és középvállalkozás adóalap- és adókedvezménye
Kérdés: Középvállalkozásnak minősülő, sütőipari tevékenységet végző társaságunk 2004-ben hitelből és saját forrásból 62 millió forint értékben – melyből 40 millió forint a hitel – új sütőüzemet kíván létrehozni. Igénybe veheti-e e beruházás után a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt és a 22/A. § szerinti adókedvezményt együtt? A hitel kamata 13%.
744. cikk / 779 Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete
Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
745. cikk / 779 Bankszámlanyitási kötelezettség (eva)
Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?
746. cikk / 779 Üdülőingatlan-építés áfája
Kérdés: A társaság 2002-ben üdülőingatlan építését határozta el, majd az építési engedély birtokában annak kivitelezését is megkezdte. Az üdülőingatlan a tervek szerint a saját munkavállalók és a tagok üdülését, pihenését szolgálja, illetve helyet ad a munkavállalók rendszeres továbbképzésének is. Kérdés, hogy az üdülőberuházás megvalósítása érdekében beszerzett anyagok felhasználása, az igénybe vett szolgáltatások az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez való felhasználásnak minősülnek-e? Helyesen jár el a társaság, ha a beruházás érdekében beszerzett anyagok, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját levonható adóként érvényesíti?
747. cikk / 779 Euróban való számlázás
Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?
748. cikk / 779 Rehabilitációs kezelés szállásdíja
Kérdés: A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a munkavállaló rehabilitációs kezelése során – az OEP által nem térített, de az állami egészségügyi intézet által számlázott – szállásdíj munkáltató által történő átvállalása?
749. cikk / 779 Megbízás alapján erdőtelepítés
Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
750. cikk / 779 Szállítói tartozás átvállalása
Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
