2215 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?

Kérdés: Kettős könyvvezetésű társaság, ha az evás időszak alatt osztalékelőleget fizet a magánszemély tulajdonosainak, az előleg kifizetésekor az Szja-tv. 66. §-ának (4) bekezdése alapján kell-e 20% adóelőleget levonni? Ha osztalékot fizet, és az osztalékfizetéshez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: Az 1796. kérdésre adott válaszukban rögzítik: a cégautóadó megfizetése esetén útnyilvántartást vezetni nem szükséges. Az Szt.-re hivatkozással azt írják, az üzemanyagköltség elszámolásának bizonylata a tényleges felhasználást tartalmazó számla. Az 1962. kérdésre adott válasz arról szól, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költséget minimum útnyilvántartással kell dokumentálnia az evás társaságnak. Az evás vállalkozás nem minősül a cégautóadót megfizetőnek? Ha az egyik válasz elegendőnek tartja a számlát, a másik válasz a számla mellett miért igényli még az útnyilvántartást is? A vállalkozás érdekében felmerülő költség vizsgálata a társaságiadó-törvény kategóriája, amely az evás vállalkozásra nem vonatkozik. Miért van a különbségtétel?

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?

Kérdés: Egy társaság iroda- és raktárberuházásához hitelintézettől beruházási hitelt vett fel 2002-ben. A beruházást 2002-2003-ban megvalósította. A 2002. és 2003. évről készített társaságiadó-bevallásban érvényesítette a Tao-tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményt a megfizetett kamat után. 2003 decemberében a hitelt a hitelintézettől forgóeszköz finanszírozására felvett devizahitelből visszafizette. 2004 márciusában a forgóeszköz-finanszírozásra felvett devizahitel megnevezését "devizahitel-beruházások finanszírozására" változtatta a hitelintézet és a társaság. Kérdés, hogy ez utóbbi hitel kamata alapján 2004-ben jogosult-e a társaság -a beruházási hitelt kiváltó hitelre tekintettel – adókedvezmény igénybevételére?

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?

Kérdés: Egy általunk könyvelt kft. 2004-ben működési célú állami támogatásban részesült. Az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettségének a kft. eleget tett. Gyakorlati kérdésként merült fel azonban, hogy az arányosítás kapcsán megállapított levonási hányad (0,8375) két tizedesjeggyel történő megállapításakor a kerekítés szabályait kell-e alkalmazni, vagy a jelzett eredményből, a harmadik tizedesjegytől kezdve, azok "levágásával" határozandó-e meg a levonási hányad? A kft.-nél az első módszer szerint jártunk el.

Kérdés: Kizárólag adóköteles növénytermesztési tevékenységet folytató vállalkozás vagyunk. 2004 első félévében arányosítási kötelezettséget keletkeztető állami támogatásban részesültünk. Szeretnénk megtudni, hogy már év közben – a támogatás folyósításának időpontjában – arányosítanunk kellett volna, vagy megfelelően jártunk-e el akkor, amikor e kötelezettségünknek csak a 2004. évi utolsó adómegállapítási időszakról szóló bevallásunkban tettünk eleget?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?