2215 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: Egy kft. 2001. március 1-jén vásárolt egy személygépkocsit. Az áfáját – mivel nem is lehetett – nem igényelte vissza. A társaság 2003. január 1-jén az egyszerűsített vállalkozói adózási formát választotta. 2004. március 1-jén – az immár 3 éves – személygépkocsit értékesítette. A számlát az előírások szerint áfával növelt értéken számlázta, és a teljes számlaértéket figyelembe vette a 2004. I. negyedévi evaalapjánál, ami után megfizette az adót. Kell-e áfát fizetnie? Ha igen, alkalmazható-e a 60 hónapos megosztási szabály?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.

Kérdés: Az adókedvezményi jövedelemkorlát meghatározásánál, például a 6, illetve 6,5 M Ft összegbe az osztalékból származó jövedelem beleszámít-e?

Kérdés: Utalvány formájában adott juttatás mikor lehet természetbeni juttatás?

Kérdés: Egy betéti társaság 2000-ben külföldről behozott személygépkocsit vásárolt. Időközben áfás lett. Ha eladja a gépkocsit, van-e áfakövetelménye?

Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?

Kérdés: Proforma-számlát állítottunk ki a teljesítést megelőzően a román fél részére 2004 szeptemberében. Ezen számla alapján az ellenérték még szeptemberben megérkezett, az áru azonban csak októberben hagyta el az országot. Az így kapott pénz előlegnek minősül? És ha igen, akkor az áfát is meg kellett volna fizetni utána, vagy adómentes?

Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező, más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany Magyarországon mezőgazdasági szaktanácsadást folytat. Hol van adófizetési kötelezettsége? És mi a helyzet akkor, ha magyar vállalkozás ad mezőgazdasági szaktanácsot más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező társaságoknak?

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?