459 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?

Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?

Kérdés: Beruházó cég lakást értékesít. A vevő 2007-ben kifizette a foglalót, 2008 áprilisában az első részletet (előleget), mindkét tételnél az áfa felszámításra került. 2008. július elsejével a vevő elállt a vételi szándékától, a szerződés szerint a foglalón kívüli részlet visszajár neki 90 napon belül. A helyesbítő számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? Milyen bizonylat kell a foglalóról, mivel az már nem a vételár része? Kell-e a sztornószámlák miatt az előző időszak fizetendő áfáját önellenőrizni?

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném lakásszerzési kedvezmény felhasználásával kapcsolatosan! Abban az esetben, ha az adózó az értékesített lakásának a vételárát a jogszabályban meghatározott 60. hónap végén akként tudja felhasználni, hogy új építésű lakást vásárol, de a foglalón kívül – még el sem készült lakásról lévén szó – a fennmaradó vételár felhasználása halasztott fizetéssel történik, az adózó csak a megfizetett foglaló összege után tudja érvényesíteni a lakásszerzési kedvezményt? Van-e lehetősége az adózónak arra, hogy a fennmaradó, az előző lakása értékesítéséből származó jövedelme után is érvényesíthesse a lakásszerzési kedvezményt, ha az ingatlan-adásvételi szerződést a 60. hónapon belül a földhivatal érkeztette, és a társasház alapító okiratát is benyújtották a földhivatalba?

Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, előre meghatározott díj ellenében – havi vagy negyedéves elszámolás keretében – rendszeresen könyvviteli, adótanácsadói tevékenységet végző kft. az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlán a teljesítés időpontjának a fizetési határidővel megegyező időpontot tüntet fel, és ez alapján fizeti meg az evát (ez negyedéves elcsúszást is jelenthet). Árbevételként elszámolja a számlák nettó értékét. Megfelel-e a hatályos eva-, áfa- és számviteli törvényi előírásoknak a fenti gyakorlat?

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.

Kérdés: Cégünk magánszállásadással foglalkozik. A vendégház nyitásakor az árakat úgy alakítottuk ki, hogy azok tartalmazzák a reggelit és az idegenforgalmi adót is. Vendégeink szobafoglalásukat online felületen maguk végzik. A foglalást csak akkor garantáljuk, ha a várható teljes végösszeget előre átutalják. Ez esetben az előleg beérkezésekor előlegszámlát kell kiállítani. Milyen áfakulcsot kell alkalmazni? A végösszeg tartalmazhatja az idegenforgalmi adót is, de a foglaláskor nem derül ki, hogy a vendégnek kell-e azt fizetnie vagy nem kell. Helyesen járunk-e el, ha 20 százalékos előlegről állítjuk ki a számlát? Ez esetben, ha áfára kötelezett a vendég, és semmi egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe, a végszámla áfasora negatív értéket mutat az előleg levonása után.

Kérdés: Ügyfelünk saját utakat nem szervez, más irodák útjait értékesíti. Az út szervezője "eladja" az utazási csomagot ügyfelünknek, aki azt saját nevében értékesíti. Ez véleményünk szerint utazásszervezési szolgáltatásnak minősül. Ez esetben az áfa alapja az utazásszervező árrése azzal, hogy az előzetesen felszámított áfát az utazási iroda nem vonhatja le a más adóalanyok által teljesített szolgáltatásokból. Milyen módszer helyes az árrésadózás számítása során?