463 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Betéti társaságunk átalakul kft.-vé. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a 30 napos áfakörbe tartozó követeléseket, s miként kell ezeket a vagyonmérleg-tervezetbe, illetve a végleges vagyonmérlegbe beállítani?

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: A társaság főtevékenységéhez kapcsolódó ipari csarnokot épít. Az építést idegen kivitelező végzi, az anyagot a társaság vásárolja meg, és bocsátja a beépítés időpontjában a kivitelező rendelkezésére. Az idegen kivitelező szolgáltatási díja 10 millió forint, a beruházáshoz vásárolt anyag 5 millió forint. Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint csak a beépített anyagot kell saját vállalkozásban végzett beruházásként elszámolni, a kivitelező számláit az 1. számlaosztályban kell elszámolni közvetlenül. A leírtak alapján mely értéket kell a bevallásnyomtatványon a saját vállalkozásban megvalósított beruházás soron szerepeltetni? Az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdése d) pontja szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházás alapján melyik összeget kell figyelembe venni?

Kérdés: Részletre történő ingatlanvásárlás esetén hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség? Kell-e a foglaló után áfát fizetni?

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?

Kérdés: Egyszeres könyvvezetésnél hogyan könyvelem helyesen a személygépkocsi beszerzését (előleg, előleg jóváírása, végszámla)?