Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkozik az értékhelyesbítéssel.Természetesen, a felsoroltakat (az azokhoz kapcsolódó adatokat) folyamatosan, naprakészen az egyedi nyilvántartásban is rögzíteni kell.Az új Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Áfa: kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszköz elszámolásának értékhatára, az 50 ezer forint áfával vagy áfa nélkül értendő?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint: az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A külföldi teljesítési helyű ügyletek Magyarországon nem adóztathatók még nulla kulccsal sem, azok egyértelműen nem tartoznak az Áfa-tv. területi hatálya alá. Ilyenformán az adóhatóság álláspontja helyesnek tűnik. Álláspontunk szerint nem lehet elfelejtkezni azonban arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...2. számú melléklet 22. pontja szerint: üzletszerű tevékenység az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.A kérdező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza nyilvántartási, illetve könyv szerinti értékének megállapítására milyen alternatív lehetőségek vannak 2001-től? Hol kell ezt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...devizaárfolyamon a deviza-betétszámlával szemben,= egyenlegét, az egyenleg nagysága függvényében, időszakonként (legalább negyedévenként) célszerű vagy azokra a számlákra – a devizacsökkenéssel arányos hányadát – felosztani, amely számlákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó székhelyén (mely jellemzően a lakóhelyet jelenti) kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Közös üzemeltetés költségeinek megosztása

Kérdés: Három kft. (A, B, C) olaszországi cégek részére végez bérmunkát. Közösen vásároltak egy kamiont. Helyes-e az a módszer, hogy szerződésben rögzítik, a felmerülő költségeket is egyenlő arányban viselik? A kiadásokról a számla az "A" kft. nevére szól, amelyből 1/3 részt elszámol költségként, 2/3 részt pedig nyilvántart a 2. számlaosztályban. Negyedév végén egy összegben "negyedéves kamionköltség" + áfát átszámlázza a B, C kft.-nek. Hány %-os áfát számoljon?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdoni hányad arányában), illetve összegek figyelembevételével – legalább a mérlegfordulónapot megelőzően, de lehet negyedévenként is – ossza meg a közös üzemeltetésben részt vevők között.A közös üzemeltetés költségei átterhelésének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Üzembe helyezés bizonylatolása

Kérdés: Kft. esetében a beruházás befejezése után az üzembe helyezési és aktiválási bizonylatot ki állítja ki, és mi a törvény szerinti követelmény annak tartalma vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja a beruházásra ad meghatározást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Családi adókedvezmény érvényesítése

Kérdés: Élettársi közösségben élő egyéni vállalkozó apasági nyilatkozattal elismert gyermeke után vehet-e igénybe családi adókedvezményt, mivel az élettárs azt nem tudja igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...lehet tenni. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Az elszámolt értékvesztés kimutatása

Kérdés: Saját termelésű és vásárolt készletek értékvesztése esetén miért helytelen az egyedi cikkszámon történő elszámolás? Miért kell, miért tartják indokoltnak számlacsoportonként elkülönítetten kimutatni az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 56. §-a szabályozza a készletek értékvesztése elszámolásának kötelezettségét. Az (1)–(2) bekezdés előírásai szerint az egyedi készletelem értékét kell az értékvesztés elszámolásával csökkenteni [ez egyébként következik az új Szt. 16. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
93
94
95
98