1299 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?

Kérdés: A 2012. évben szerződéskiegészítés révén a 2011. évben adott 3000 E Ft tartós támogatás összegét további 6000 E Ft-tal megnövelték, ezáltal 9000 E Ft-ra emelkedett a támogatás összege. A szerződéskiegészítéssel megemelt tartós támogatásra érvényes-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja?

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fiók­telepe évek óta nyereséges, a külföldi vállalkozás eddig a fióktelep adózott eredményét nem vonta el. Most úgy döntött, hogy szüksége van a fióktelep eddig felhalmozott adózott eredményének egy részére. A külföldi vállalkozás milyen formában, milyen jogcímen tudja elvonni a magyarországi fióktelepe eredménytartalékában kimutatott adózott eredményt? Egyes vélemények szerint ezt bármikor megteheti, átutalása közvetlenül az eredménytartalékkal szemben könyvelendő. Mások szerint, mivel a fióktelep az Szt. hatálya alá tartozik, a külföldi vállalkozás is csak osztalékként, illetve osztalékelőlegként juthat hozzá a fióktelep adózott eredményéhez. Ha osztalékként, megteheti-e ezt osztalékról (osztalék­előlegről) való döntés nélkül, egyszerű átutalással az eredménytartalékból? Osztalékelőlegnél – ha a hat hónap letelt – kell-e közbenső mérleget készíteni?

Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?

Kérdés: A cég üdítőt, kávét, ásványvizet vásárolt, amit üzleti tárgyalásokon szolgál fel. Helyesen járok-e el, ha a számlát a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolom el, áfával együtt? Más adó nem terheli?

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?

Kérdés: Alapanyag-beszállítóink az általunk megvásárolt szerszámok, gyártóeszközök értékét továbbszámlázzák nekünk. Ezen szerszámokat, gyártóeszközöket kizárólag a részünkre gyártott alapanyagok előállításához használják, speciális eszközök más célra nem használhatók. Beszállítóváltás esetén rugalmasan áthelyezhetők az új beszállítóhoz. Ezen eszközök nélkül a beszállítók nem vállalják részünkre az alapanyaggyártást. Az eszközöket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, az értékcsökkenést mi számoljuk el. Szükséges-e bérleti szerződést kötni beszállítóinkkal? Hogyan kell könyvelni a beszállítóink által ezeken az eszközökön végzett próbagyártás költségeit, amelyeket továbbterhelnek ránk?

Kérdés: Az áruházláncok által számlázott bónuszt, adatfeldolgozást, logisztikai kedvezményt, piackoordinálási díjat, marketingdíjat stb. az egyéb ráfordítások vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni?