Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az egyetemi könyvtári könyvek (véleményünk szerint a folyóiratok is) nem olyanok, hogy azokat a készletek közé be lehessen sorolni, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1/A. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Könyvelői szerződés felmondása

Kérdés: Egyik ügyfelem már több hónapja nem fizet. A szerződést nemfizetés címén felmondtam, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet megírtam, a programban lévő adatokat kimásoltam, hogy átadjam. Az ügyfelem nem fizet, vitatja a követelést, az egyenlegközlőt nem írta alá. Mit tehetek? A mérlegben ezt a követelést szerepeltessem? Milyen adóvonzata van? Bíróságon kívüli megegyezés lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a könyvelő. Mivel a könyvelő számlázott követelését az ügyfél nem ismerte el, a követelés érvényesítésének valójában egyetlen útja a követelés peresítése, bírósági útra terelése. Természetesen az el nem ismert követelést könyvelni nem lehet, a 2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Alapanyag-szállítóknak vásárolt szerszámok

Kérdés: Alapanyag-beszállítóink az általunk megvásárolt szerszámok, gyártóeszközök értékét továbbszámlázzák nekünk. Ezen szerszámokat, gyártóeszközöket kizárólag a részünkre gyártott alapanyagok előállításához használják, speciális eszközök más célra nem használhatók. Beszállítóváltás esetén rugalmasan áthelyezhetők az új beszállítóhoz. Ezen eszközök nélkül a beszállítók nem vállalják részünkre az alapanyaggyártást. Az eszközöket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, az értékcsökkenést mi számoljuk el. Szükséges-e bérleti szerződést kötni beszállítóinkkal? Hogyan kell könyvelni a beszállítóink által ezeken az eszközökön végzett próbagyártás költségeit, amelyeket továbbterhelnek ránk?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket a társaság a saját tevékenysége során használ vagy egyéb módon hasznosít, például bérbe ad. Az adott esetben is az az egyetlen jó megoldás, ha a kérdező társaság az alapanyag-beszállító érdekében megvásárolt szerszámokat, gyártóeszközöket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallást kell adni 30 napon belül az egyéni cégnek, a kft.-nek társaságiadó-előleget kell bevallania;– az egyéni cég és a kft. egyetemleges felelőssége az áfamentesség vonatkozásában;– soron kívüli bevallás minden adónemre (Art.);– felmerülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Máshol állományban lévő dolgozó részére kifizetett összeg

Kérdés: Cégek közötti megállapodás szerint munkaügyi jogutódlással dolgozó került átadásra olyan feltétellel, hogy ha az átvevő egy éven belül munkáltatói felmondással megszünteti az átvett munkavállaló munkaviszonyát, az átadó köteles részére megtéríteni a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést. Ez milyen bizonylat alapján számolható el és milyen költség?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, nem lehet a kérdésben leírt konstrukcióval egyetérteni, hogy az átadó cég viselje annak a terheit, amelyek az átvevő által alkalmazott felmondás során az átvevőnél felmerülnek.Az átvett munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Bérleti díj kedvezménnyel

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt következtetéssel egyetértünk, az az időbeli elhatárolás számviteli alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.Az egyéni cég kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...leszállítható, de értelmezhetetlen a jegyzett tőke leszállítása a 0 érték alá, a negatív tartományba. Így a javaslatával nem lehet egyetérteni. A jegyzett tőke 122 498 E Ft-tal való csökkentése és 132 498 E Ft-tal történő emelése a jegyzett tőke összegét 10 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...belül vannak irodák is, meg számítógépalkatrész-gyártó üzem is, akkor az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. Az Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
1
30
31
32
63