1453 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?

Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A 3462. kérdésre hivatkozással a következőket tapasztaltam. A közelmúltban lezajlott APEH-ellenőrzés megállapításából jól látszik, hogy az adóhivatal igényt tart a betegszabadságra a szakképzési hozzájárulás számításánál. Az adóellenőrzés megállapította, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját és így annak összegét is helytelenül határozta meg és vallotta be, melynek oka, hogy a betegszabadság után a hozzájárulás megállapítása nem történt meg. A megállapítást alátámasztó indokolásból kitűnik, hogy mindez azért történt, mert a társaság nem bérköltségként vette számításba a betegszabadság díjazását. Igaza van az adóellenőrzésnek?

Kérdés: A szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható részével kapcsolatban kérdezem: az a rész, amit az első fél évben nem használtunk fel, így előlegként befizettünk, teljesen elvész a saját dolgozó képzése tekintetében, vagy ha a második fél évben felhasználjuk az egész évi keretet, az előleg arányos része visszaigényelhető?

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. Az "A" kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik "C" kft. Auditálhatja-e "C" kft. könyvvizsgálója "B" kft. végleges átalakulási vagyonmérlegét, illetve vagyonleltárát?