1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?

Kérdés: Saját munkavállaló tanulmányi szerződés alapján OKJ-s szakképzésre jár, milyen költségek számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére (tanfolyami díj, vizsgadíj, útiköltség)?

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?

Kérdés: Az Szt. 135. §-a kiegészült a (6) bekezdéssel, amely kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. A módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Kimenő számlája nyilvánvalóan nem lehet. Bejövő számlája sem? Szerződést sem köthet?

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 – K 98, illetve T 88 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: Az illetéktörvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján ajándékozási illeték terheli a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondást. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja meghatározza a vagyoni értékű jog fogalmát. Vagyoni értékű jog többek között az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az osztalék ingyenes vagyonszerzésnek számít? Ha nem, akkor az osztalékról való lemondás milyen jogcímen illetékköteles?

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?

Kérdés: A tőzsdei értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem alapján keletkezik-e eho-fizetési kötelezettség a magánszemélynél? Amennyiben igen, akkor a brókercégnek kell-e ezt az ügylet realizálásakor levonnia?

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?