Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. alapján a 35 százalékos adókulcs alá eső osztalékjövedelem után 2004. január 1-jétől nem kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást sem fizetni!)Az osztalék adóját a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 százalék adót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor annak egész értéke után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs.Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a munkáltatót, illetőleg kifizetőt az általa, az Szja-tv. szerinti belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszából: […] A 2002. évben hatályos Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17 pontja alapján a természetbeni juttatások közül adómentes a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Temetési költség átvállalása

Kérdés: Társaságunk elhunyt nyugdíjasát saját halottjának nyilvánította és eltemettette. A temetési költség után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t elszámoltunk és befizettük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...elhunyt nyugdíjas fizetett temetési költsége után nem kellett volna 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az így felmerült költség a társasági adó alapját sem növeli.A társaságnak a kegyeleti ellátás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Kamatmentes lakásfelújítási kölcsön adóterhei

Kérdés: Társaságunk dolgozójának kamatmentes lakásfelújítási kölcsönt nyújt. A jegybanki kamat összege után év végén a 44 százalékos szja-t és a 11 százalékos eho-t elszámoljuk és befizetjük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...összeg különbözeteként. A kamatkülönbözet után a kifizetőnek 44 százalékos mértékű szja-t és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.Nem kell adót fizetni akkor, ha a magánszemély munkáltatójától pénzintézet útján, annak igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Munkáltatói hozzájárulás biztosítópénztárba

Kérdés: A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a dolgozó javára befizetett munkáltatói hozzájárulás összege (annak adóköteles része) után a munkáltató mekkora és milyen adót fizet?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelembe venni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba a magánszemély tag munkavállalónak havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásból azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapban érvényes minimálbért annál a munkáltatónál, amely (aki)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni!)Az Szt. nem ismeri az alapítói vagyont. Nem minősíthető jegyzett tőkének – az Szt. szerint – az érdekeltségi hozzájárulás, az olyan átvett pénzeszköz, amely jellemzően a beruházást finanszírozza, mert az a beruházás elkészültével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Hitelfelvétel a víziközmű-társulatnál

Kérdés: A víziközmű-társulat megszűnésekor hogyan kell könyvelni azt a gazdasági eseményt, ha az építendő létesítmény az önkormányzattal közös beruházásként készült, és az ehhez szükséges, a társulat által felvett hosszú lejáratú hitelt a társulat az önkormányzatnak átadta, az érdekeltségi hozzájárulást pedig évenként könyveli? A felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, vagy követelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolja a beruházással kapcsolatosan közvetlenül és közvetetten felmerült költségeket a beruházási számlán; a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból finanszírozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanolyan eszköz, mint bármely más, a vállalkozás által beszerzett eszköz, természetesen annál a tagnál, aki azt nem pénzbeli hozzájárulásként biztosította, az elfogadott érték megjelenik a részesedés értékében.Az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
130
131
132
143