Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni!)Az Szt. nem ismeri az alapítói vagyont. Nem minősíthető jegyzett tőkének – az Szt. szerint – az érdekeltségi hozzájárulás, az olyan átvett pénzeszköz, amely jellemzően a beruházást finanszírozza, mert az a beruházás elkészültével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Hitelfelvétel a víziközmű-társulatnál

Kérdés: A víziközmű-társulat megszűnésekor hogyan kell könyvelni azt a gazdasági eseményt, ha az építendő létesítmény az önkormányzattal közös beruházásként készült, és az ehhez szükséges, a társulat által felvett hosszú lejáratú hitelt a társulat az önkormányzatnak átadta, az érdekeltségi hozzájárulást pedig évenként könyveli? A felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, vagy követelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolja a beruházással kapcsolatosan közvetlenül és közvetetten felmerült költségeket a beruházási számlán; a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból finanszírozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanolyan eszköz, mint bármely más, a vállalkozás által beszerzett eszköz, természetesen annál a tagnál, aki azt nem pénzbeli hozzájárulásként biztosította, az elfogadott érték megjelenik a részesedés értékében.Az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Adóbevallás és -befizetés elmulasztása

Kérdés: Egy 2001 októberében alakult bt. a 2001. évi működéséről semmilyen bevallást nem adott be, és az adóhatósághoz befizetést sem teljesített. Ennek pótlása hogyan lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...volna bevallást adnia (03-as bevallás) a társasági adón, a nem magánszemélynek fizetett osztalékjövedelem utáni adón é s a szakképzési hozzájáruláson kívül valamennyi adóról. Az adók megfizetésének időpontját az azokat szabályozó jogszabályok, illetve az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Útnyilvántartás és cégautóadó összefüggései

Kérdés: A betéti társaság a tulajdonában lévő személygépkocsi üzemanyagköltségét számla alapján számolja el, cégautóadót fizet. Kell-e útnyilvántartást vezetnie, és a cégautóadón kívül van-e más adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...cégautóadót jogszerűen nem fizetett.A cégautóadó szja-kötelezettség. Ezenkívül ezen adó 25 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a bt.-nek [Eho-tv. 4. §-ának (2) bekezdése].Az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Eho az osztalékadót kiváltó adó után (eva)

Kérdés: Az osztalék utáni adót kiváltó adó 20 százalék mértékét terheli-e még 11 százalékos eho?
Részlet a válaszából: […]

Az osztalékadót kiváltó adó 20 százalékos mértékét nem terheli 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Közhasznú szervezet támogatása

Kérdés: Nyílt közhasznú alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vételét követően történt vagyoni hozzájárulások után igénybe vehetők-e a támogatóknál az szja- és a társaságiadó-kedvezmények, illetve milyen egyéb kedvezmények vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú szervezet részére adott támogatás után a személyijövedelemadó-kedvezmény a szervezet közhasznú nyilvántartásba vételétől kiadott igazolás alapján vehető igénybe, feltéve hogy a támogatás adománynak minősül (például más vagyoni előnyt nem jelent az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...mint természetbeni juttatást kell elszámolni, és e címen 44 százalék személyi jövedelemadót, továbbá 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a kft.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Társasházi közös költségek bizonylatolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlantulajdon után fizetendő közös költséget és felújítási alapba történő befizetést milyen bizonylat alapján kell fizetni, illetve elszámolni a vállalkozásnál? Milyen bizonylatot köteles adni a társasház?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező közös költségekről, az ezt ellentételező bevételekről, és ennek alapján megállapítani tulajdonosonként a közösköltség-hozzájárulások éves, illetve havi összegeit, és azt közölni a tulajdonosokkal. A tulajdonosok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...– piaci értéke alapján kell az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, illetve az szja-t, az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Az szja-t a személyi jellegű egyéb kifizetések, a többit a bérjárulékok között kell elszámolni.)Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
1
130
131
132
142