Tanulmányi szerződés felbontása, követelés

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés alapján a dolgozónak juttatott,fizetett támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.) – a cég nevére szólószámlák, bizonylatok alapján, a juttatás, a megfizetés időszakában – a személyijellegű egyéb kifizetések között kellett elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Fizetési megbízás teljesülésének időpontja

Kérdés: Társaságunk a szállítói számlán szereplő fizetési határidő alapján úgy teljesíti fizetési kötelezettségét, hogy a számlákon a banki terhelés napjával lesz azonos a fizetési határidő, és a szállítók zöménél – tekintettel arra, hogy más bankban vezetik a számlájukat – a számlán szereplő fizetési határidő utáni nap lesz a jóváírás dátuma. Kérdés, hogy a fentiek miatt helyes-e az a szállítói állítás, hogy egynapos fizetési késedelemmel teljesítünk? Van erre vonatkozó jogszabály, mert a konkrét szerződés nem szabályozza ezt? Az előzőek miatt a 2010. üzleti évhez kapcsolódóan egymillió forintot meghaladó késedelmikamat-terhelő levelet kaptunk, amit vitatunk. Mi a teendőnk a zárlati munka során? Képezzünk céltartalékot, vagy másképpen járjunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a szállítóknak igazuk van!A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.)MNB rendelet 11. §-a szerint: "Törvény vagy e rendelet, illetve a felek eltérőrendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Parkolási pótdíj

Kérdés: Az önkormányzati nonprofit kft. – önkormányzati feladatkörbe utalt – parkolási tevékenységet is végez. Pótdíj kiszabása esetén az autóra helyezett piros csomagban egy fizetési felszólítás és egy befizetésre szolgáló csekk található. A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belüli díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egyórai díj negyvenszerese. Mindkét esetben felszámításra kerül egyórai várakozási díj is. Így a pótdíj összege áfamentes pótdíjból és áfás várakozási díjból tevődik össze. A befizetett összeg a bankbizonylat alapján kerül elszámolásra bevételre és áfára. Helyesen jár el a kft.?
Részlet a válaszából: […] Aválasz röviden az, hogy a kft. eljárása nem teljesen felel meg a számviteli ésáfatörvényi elő­írásnak. A problémát az jelenti, hogy a pótdíj mellett mégvárakozási díjat is tartalmaz a mulasztóval szembeni követelés.Azegy óra várakozási díj felszámítása –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem fogadható el! A 2010. üzletiévre osztalékelőleget legkésőbb 2010. de­­cember 31-ig lehet fizetni, az eztalátámasztó közbenső mérleg fordulónapja nyilvánvalóban nem lehet 2011. január5-e.Az osztalékelőleg – elnevezéséből következően – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Részlet a válaszából: […] A hozzáadottérték-adó (az áfa) visszatéríttetési kérelemmelkapcsolatos eljárásról az Art. 9. számú melléklete rendelkezik. Ezenmellékletben foglaltak szerint kell az áfa-visszatéríttetési kérelmetelkészíteni, majd az előírtak szerint a magyar adóhatóságon keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Jutalom a tárgyévet követően

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] A jutalom olyan bér jellegű juttatás, amelyet az egyéniteljesítményhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján amunkavállaló részére fizetnek. A jutalom a kereset része, és mint ilyetbérköltségként kell elszámolni.Mivel a jutalom az elvégzett munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Januárban kibocsátott számla

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvek (elsősorban a teljesség, azösszemérés, az időbeli elhatárolás elve) érvényesülése érdekében a kérdésszerinti számlát 2010. évre a szállítóval, a szolgáltatóval szemben könyvelnikell:– a 2010. évi fogyasztás értékét, ha az áram-, gáz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Időbeli elhatárolás (eva)

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 12. §-ának (3) bekezdése alapján az Szt. hatályaalá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámoltárbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével,csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Színházjegy elszámolása

Kérdés: Színházunk az előadásaira jegyeket értékesít. A jegyek jelentős része már az előadásokat megelőzően eladásra kerül. A kiegyenlítés történhet készpénzzel, bankkártyával, illetve különféle utalványokkal. A befolyt összeget előlegként vagy kötelezettségként könyveljük? Milyen időpontban keletkezik az áfafizetési kötelezettség? Mi a teljesítés időpontja? A számvitel szerint mikor árbevétel? Mi a teendő, ha készpénzes számlát kell kiállítani, ami áfát is tartalmaz (például üdülési csekk elfogadásakor)? A színház kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nemcsak az következik, hogy a kérdező cég kettőskönyvvitelt vezet, hanem az is, hogy az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. Aválasznál a számviteli törvény előírásai mellett így az Áfa-tv. szabályait isszámításba kell venni.Nyilvánvalóan a színházjegyeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Tévedésből sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. §-ának (6) bekezdése alapján sajátos szabályokszerint egyszerűsített éves beszámolót a kft. nem készíthet. Tehát a kérdezőnem a jogszabályok előírása szerint járt el, hibát követett el, a hibátönellenőrzés keretében indokolt korrigálni.A sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
1
34
35
36
61