Lakásbérlet iroda és lakhely céljára

Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás székhelyeként használt területtel arányos bérleti díj a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, tekintettel a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezet 4. pontjában foglaltakra.A leírtakból az is következik, a természetbeni juttatás utáni adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Külföldi magánszemélynek adott természetbeni juttatás utáni eho

Kérdés: Külföldi magánszemélynek adott természetbeni juttatás után kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […]

Természetbeni juttatás (de nem reprezentáció és nem üzleti ajándék!) esetén, ha a magánszemély külföldi illetőségű, vagy a Tbj-tv. 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozik, nem kell százalékos mértékű eho-t fizetni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamatot alapul véve kell megosztani az osztalékot 20 és 35 százalékos részre.Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű, az osztalék utáni személyi jövedelemadó mértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Mikro- és kisvállalkozási kedvezmény

Kérdés: Élhet-e a mikro- és kisvállalkozások kedvezményével az az egyszemélyes kft., amely az árbevétel, a mérlegfőösszeg és a létszám alapján megfelel a mikro- és kisvállalkozásra előírt feltételeknek, ha tagja (tulajdonosa) egy luxemburgi cég?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. 22/A. §-ában meghatározott, kis- és középvállalkozások adókedvezményére való jogosultság megállapításakor külföldi illetőségű tag esetében is vizsgálni kell, hogy kis-, közepes vagy nagyvállalkozásnak, illetve intézményi befektetőnek minősül-e....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Kapcsolt vállalkozás telephely esetén

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...egyetlen magánszemély a tulajdonosa, akkor ez a magánszemély is kapcsolt vállalkozási viszonyban van a telephellyel. A bejelentést külföldi illetőségű személy esetében a neve, rövidített neve feltüntetésével kell megtenni az Art. 15. §-ának (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos annak ismerete, hogy: ki a külföldi személy, hogyan kell a külföldi illetőséget igazolni, mit jelent a haszonhúzói minőség, a kifizetőnek milyen feladatai vannak, s milyen következményekkel jár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Egy németországi illetőségű társaság kölcsönt nyújtott egy – a társaság tagjaival azonos személyek által alapított – magyar kft. részére. A kölcsön lejáratát nem határozták meg. A kölcsönt részben beruházásra, részben egyéb célra fordították. A kölcsön kamatát meg kell-e osztani a beruházás és a pénzügyi műveletek ráfordítása között? A társaságiadó-alapot a teljes kamattal, vagy a nem aktivált kamattal kell 2001. előtt növelni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének ad) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] ...részére történő kifizetéskor – ha a jövedelem a hazai jogszabályok alapján adóköteles – meg kell nézni, hogy a külföldi illetősége szerinti állammal Magyarország kötött-e egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Amennyiben létezik ilyen egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény kihirdetését követő 45. naptól e juttatások után egységesen – függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi illetőségű a magánszemély – egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. E rendelkezések is alkalmazhatók a 2001. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Kapcsolt vállalkozás: ügyvezető

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két, egymással szerződéses kapcsolatban nem álló vállalkozás, ha az egyikben 33, a másikban 60 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély mindkét vállalkozás ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […] ...két személy (ezalatt a magánszemélyt, a jogi személyt, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, az egyéb szervezetet kell érteni, illetőségétől függetlenül) között, ha az egyik a másikban, vagy egy harmadik személy mindkettőjükben többségi irányítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
…
19
20
21
22