Bérbe adott épület Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírása

Kérdés: A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja szerint 5 százalék mértékű értékcsökkenési leírás érvényesíthető-e az adózás előtti eredmény csökkentéseként, ha igen, milyen módon, amennyiben az épületnek csak egy része hasznosul bérbeadással és/vagy nem egész évre vonatkozik a bérbeadás?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelkezés nem zárja ki, hogy a bérbe adott időre, illetve a bérbe adott épület műszaki paramétere alapján arányosan érvényesítse az adózó a társaságiadó-alap megállapításakor az 5 százalék és például a 2 százalék leírási kulcsot. Az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...és ha ez pozitív, azzal a saját tőkét – ezen belül a tőketartalékot – kell növelni. Például, ha a társaság az eszközök közül az ingatlanokat 100 egységgel felértékeli, a követeléseket 10 egységgel leértékeli, akkor az eszközöket összevontan 90...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Mikro-, kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményeként számításba vehető beruházások értelmezésénél van-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...az iroda elsődlegesen a tevékenység folytatásának helye (például ügyvédi iroda, könyvelőiroda), akkor nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak, ha elsődlegesen igazgatási célokat szolgál, akkor üzemkörön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] A tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Önkormányzati tulajdonba kerülő utak elszámolása

Kérdés: Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos – az önkormányzat tulajdonában lévő – utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékének minősül. Ez igazakkor is, ha az építkezéssel határos utak megépítéséről van szó. Ez nem minősül idegen ingatlanon végzett beruházásnak.Az előbbiek szerint a megépített építményt (utakat) a rendeltetésszerű használatbavételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
Részlet a válaszából: […] ...hanem selejtezés és beruházás.ÉpítményfelújításÉpítmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás (épület, egyéb építmény), amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Épületek értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.
Részlet a válaszából: […] A terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összege megváltoztatásának kritériumaival a Számviteli Levelek 24. számában, a 475. kérdésre adott válaszban már részletesen foglalkoztunk. Az ott leírtak természetesen az épületek terv szerinti értékcsökkenése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] Mivel az értékesítés 1999-ben megtörtént, az értékesítést a számviteli nyilvántartásokon keresztül kellett volna vezetni, és ennek megfelelően szerepeltetni az egyszerűsített mérlegben és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az épület nem tartozik azon eszközök közé, amelyek után nem szabad értékcsökkenést elszámolni [Szt. 52. §-ának (6) bekezdése]. Ebből következően a Tao-tv. alapján az adóalap megállapítása során a Tao-tv. 1. vagy 2. számú melléklete szerint megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
122
123
124
128