A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alapvető problémákat tükröz a részletesen idézett kérdés. Ezért a válasz előtt tisztázni kell, a kilépő tagot milyen összeg illeti meg.A kérdésben a kilépő tag 2000 E Ft vagyoni betéttel rendelkezik, ami 5,55 százaléknak felel meg. Ennek alapján a jegyzett tőkének 36 000 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenési leírás könyvelése

Kérdés: A társaság ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A Tao-tv. szerint 5 százalék értékcsökkenés számolható el, az Szt. szerint 2 százalék. Melyiket kell könyvelni? Ha a Tao-tv. szerintit, hogyan kell a maradványértéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] Bízunk benne, hogy nem könyvelő tette fel a kérdést. Könyvelni, nyilvánvaló, hogy a számviteli előírások alapján meghatározott értékcsökkenési leírást kell. Az Szt. nem írja elő az értékcsökkenési leírás mértékét. Az Szt. 52-53. §-a azt határozza meg, hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] ...kft. helyesen járt el, kivéve a nettó érték kivezetését.A nettó értéket az adott esetben, mivel magánszemélytől bérelt lakóingatlanról van szó, nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Előre kifizetett bérleti díj számlázása

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég a szerződés alapján két évre előre jogosult a bérleti díj beszedésére. Állíthat-e ki normál számlát a teljes összegről (a számvitelben időbelileg elhatárolja), vagy előlegként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell a szolgáltatásnyújtás ellenértékét elszámolni. Ha a számlázandó bérleti időszak például 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig tart, ezen időtartamon belüli teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi díj mint a bekerülési érték része

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?
Részlet a válaszából: […] ...számolható el a bekerülési értékben, azt a tárgyidőszak költségei között kell kimutatni.Az Szja-tv. szerint elszámolható költség: az ingatlan, vagyoni értékű jog szerzéskori értéke (öröklés, illetve ajándékozás esetén az illeték alapjául szolgáló értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezőbb szabályok szerint csak egyes magánszemélyek jutnak hozzá beszerzési áron aluli áron a gépjárműhöz, illetőleg az ingatlanhoz, akkor az értékesítésből származó kedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerében adóköteles természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Tehát ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület.Sok esetben okoz értelmezési gondot, hogy ha egy lakótelket megvásároltak, majd évek múlva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, amely minden olyan tételt magában foglal, amelyet az adóbevallásban, illetőleg a munkáltatói elszámolásban be kell vallani. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet is be kell vallani, ezért az része az éves összes jövedelemnek. Így az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...arányától.A Ptk. 157-164. §-ai tartalmazzák a haszonélvezet és használat jogi szabályait. Jóllehet, ezek a szabályok alapvetően az ingatlanokhoz kapcsolódó haszonélvezeti jogra értelmezendők, de a Ptk. nem zárja ki, hogy szabályai a jelen esetben is alkalmazhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolt ingatlant az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének előírása alapján, a várható – a kérdésben leírt – használat, rendeltetés figyelembevételével az áruk között kell állományba venni (készlet).Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdésében előírtakat ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
122
123
124
138