1374 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Mobiltelefon-, illetve közműszolgáltatóknál előforduló gyakorlat, hogy a telefon-, illetve az ingatlan bérlőjének kiküldött számlán vevőként a tulajdonost, postázási címként a bérlőt tüntetik fel. A bérlő és a tulajdonos közötti szerződés szerint a bérlő köteles ezen költségeket közvetlenül a szolgáltatóknál rendezni. Elszámolhatja-e költségként ezeket a számlákat, illetve levonásba helyezheti-e azok áfatartalmát a bérlő?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.

Kérdés: Befektetési, biztosításközvetítési tevékenységet végző kft. 2002-ben új társasházi lakást vásárolt, kizárólag iroda céljára. Az építő lakásként számlázta le, mivel erre szólt az építési engedély. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző kft. telket vásárolt társasházépítés céljából. A telekingatlant a lakással együtt értékesíti. A közműfejlesztés a telekhez és az épülethez is kapcsolódik. A közműfejlesztés áfája – ha áfás – levonható-e? Mi van a lakásonként elkülöníthető beszerzések áfájával? Ha a lakóingatlan értékesítési ára tartalmazza a telekhányad vételárát, ami áfamentes, akkor melyik előírás szerint vonhatja le a kft. a beszerzések áfáját?

Kérdés: A kft. saját kivitelezésben lakást épít bérbeadás céljából. Visszaigényelhető-e a lakásépítéshez beszerzett anyagok, igénybe vett szolgáltatások áfája? Milyen áfaszabályokra kell figyelemmel lenni a beruházással összefüggésben? Hogyan kell könyvelni a (még befejezetlen) beruházást év végén, illetve a beruházás befejezésekor?

Kérdés: A társaság a telephelyén a meglévő épület bővítésével új üzemcsarnokot kíván létrehozni. Az építési engedélyt bővítés címén kapták meg, de lényegében teljesen új üzemi épület létesül, amely szervesen kapcsolódik a meglévőhöz. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?

Kérdés: A társaság tevékenysége – többek között – járműalkatrészek kis- és nagykereskedése, illetve bérbeadás. A társaság parkolóhely kialakítása és bérbeadása céljából telket vásárolt, majd azon különböző beruházást végzett (aszfaltozás, kerítés, kapu, faház). Lehet-e a telek értékét is figyelembe véve az egész objektumot egyéb építményként aktiválni, és a bérbeadásra tekintettel 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíteni a Tao-tv. szerint a társaságiadó-alap megállapításakor, adózás előtti eredménycsökkentésként? Kérdés továbbá, hogy igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény e beruházás után, szintén beleértve a telek értékét is?

Kérdés: Cégünk egyik ingatlanát 5 évre bérbe adta egy alapítványi iskolának. A bérleti díjat az iskola számla ellenében utalja át. A szerződés szerint a bérlet időtartama alatt a szükséges beruházásokat az iskola saját költségére elvégezteti, ezek elszámolása a futamidő végén lesz. Mikor könyveljük a vagyonnövekményt (gázbevezetés)? Elég-e csak a futamidő végén az elszámolás alapján aktiválni?

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?