Adományozás tartós adományozási szerződéssel

Kérdés: A 2012. évben szerződéskiegészítés révén a 2011. évben adott 3000 E Ft tartós támogatás összegét további 6000 E Ft-tal megnövelték, ezáltal 9000 E Ft-ra emelkedett a támogatás összege. A szerződéskiegészítéssel megemelt tartós támogatásra érvényes-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...– levonható. Más könyvelési feladata a bérbevevőnek nincs.Előfordulhat azonban az, hogy a személygépkocsi átvételekor (első alkalommal) nagyobb összegű bérleti díjat kell fizetni a bérleti szerződés szerint, amelyet a bérbeadónak külön kell számláznia. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...csak egy része válik elévültté.E feltételezés alapján a következő válaszok adhatók:– A társaság helyesen járt el, ha első alkalommal a 2012. adóévi társaságiadó-alapnál élt a Tao-tv. fogalma szerinti behajthatatlan követelés címen adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Társaságok közötti kölcsönnyújtás

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] ...lehet végezni. Feltételezhetően az "A" és "B" társaság közötti kölcsönnyújtás nem üzletszerűen, hanem eseti jelleggel (egyszeri alkalommal) történik, és csak a két társaság vonatkozásában.Ez esetben nincs jogszabályi akadálya annak, hogy "A" kft. "B" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell visszatérni.A végelszámolás során (de az egyszerűsített végelszámolás esetében is) a számviteli beszámolót legalább két alkalommal letétbe kell helyezni: a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napi mérlegfordulónappal készült, a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címke:

Népegészségügyi termékadó elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak a népegészségügyi termék­adó (neta) elszámolásáról.
Részlet a válaszából: […] ...termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 4. §-a alapján az adó alanya– az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet, illetve– az adóköteles terméket beszerző akkor, ha azt az adóalany belföldön saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Adott előleg egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján előlegnek minősíthető a példában 2012. decemberben adott összeg.Az Szja-tv. 11. számú mellékletének b) pontja alapján költségként számolható el a bevétel megszerzésével összefüggő kiadás, adott előleg. Főszabály szerint kiadás alatt a pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben lehet azt adómentesen biztosítani. Például a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes– az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg,– az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzforgalmi elszámolás az áfánál

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolás első alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő adómegállapítási időszakra alkalmazható, ha azt az adóalany választja, illetve választhatja. Ha az adóalany él a választás jogával, akkor– az általa belföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kamarák, szövetségek beszámolójának letétbe helyezése

Kérdés: A szakmai kamaráknak és a szakmai szövetségeknek is letétbe kell helyezniük a beszámolójukat 2012-től?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy első alkalommal a 2012. évről készült beszámolójukat kell letétbe helyezniük. A szakmai kamarák, a szakmai szövetségek az egyesülési jog alapján létrejött és működtetett szervezetek. Ezért a Civil tv. (az egyesülési jogról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
17