Találati lista:
2091. cikk / 2155 Nagy értékű gépnél kártérítés?
Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
2092. cikk / 2155 Osztalékfizetés üzemi ingatlannal
Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
2093. cikk / 2155 Eredménytartalék felhasználása
Kérdés: A cég eredménytartalékai 2011-2018 között felgyűltek. Nem szeretnék osztalékként felvenni, és az idei évi eredmény sem mínuszos, hogy a veszteséget jóvá lehessen írni belőle. Milyen egyéb módon tudná felhasználni a felgyűlt eredménytartalékát a cég? Fizetheti belőle a kapott kölcsön kamatait? Vagy a kölcsönt visszafizetheti belőle? Vagy bármi másra felhasználhatja?
2094. cikk / 2155 Vagyoni értékű jog értékcsökkenési leírása
Kérdés: Lakásszövetkezet a bérleményhez kapcsolódóan közműfejlesztési hozzájárulásokat vásárolt. A vagyoni értékű jogok esetében a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás helyes elszámolásához kérem a segítségüket. Milyen százalékos kulcsot kell alkalmazni?
2095. cikk / 2155 Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára
Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
2096. cikk / 2155 Számlák kiegyenlítésének sorrendje
Kérdés: Egy cég a havi (azonos összegű) bérletidíj-számlákat mindig késve egyenlíti ki, az utalásokra ugyanazon számla sorszámát írja. Az utalt összeget mindig a legrégebbi tartozás kiegyenlítéseként számoljuk el. Helyes-e az eljárásunk?
2097. cikk / 2155 Belföldi fióktelep közvetített szolgáltatása?
Kérdés: Külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe között értelmezhető az Áfa-tv. 15. §-a, azaz közvetített szolgáltatásról beszélhetünk esetükben? Véleményünk szerint igen, tekintve, hogy a belföldi fióktelep a számviteli törvény szerint önálló gazdálkodónak minősül, valamint az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szervezet. A mi olvasatunkban ezáltal jogosult szolgáltatásokat igénybe venni saját nevében, akár a külföldi vállalkozás javára is. Nem találtunk erre vonatkozóan semmilyen tiltást az áfatörvényben. Mi erről az Önök véleménye?
2098. cikk / 2155 Mezőgazdasági őstermelő szochoadó-kötelezettsége
Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
2099. cikk / 2155 Bérelt könnyűszerkezetes sátor vételének elszámolása
Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?
2100. cikk / 2155 Tetőjavítás minősítése
Kérdés: A raktár a palatetőfedés meghibásodása miatt beázott. A hiba kijavítása céljából a régi palatetőre új farácshálózat és vízálló fólia került, ehhez lettek felerősítve a tetőfedő lemezek, a tetőszerkezet cseréje, módosítása nélkül. Felújítás ez vagy karbantartás?
