489 talált állásfoglalás a kivezetés kifejezésre

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás – amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor – aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?

Kérdés: 2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?

Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Beruházás keretében felépítettünk egy, a gyermekeket befogadó otthont. A munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént, a szerződés szerinti összeget teljes egészében pénzügyileg rendeztük. A szerződés 2% jótállási biztosítékot köt ki, melyet a kivitelező bankgarancia formában nyújtott a részünkre. Hogyan kell a bankgaranciát nyilvántartani a könyveinkben, hogyan könyveljük le?

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?

Kérdés: Kedvezményezett átalakulással kapcsolatban kérdezem: Az ügyletben minden társaság belföldi adóalany. "Anya" 100%-os tulajdonosa "A" társaságnak, könyveiben 10 M Ft értéken tartja nyilván. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" társaságnak. "A" és "B" társaság összeolvadásával létrejönne "C" társaság, ennek 100%-os tulajdonosa "Anya". "C" társaság saját tőkéje 30 M Ft lenne. "Anya" társaság könyveiben miként fog megjelenni az összeolvadás? Milyen eredményhatása lesz, illetve kapcsolódik-e hozzá adóalap-módosító tétel? Befolyásol-e bármit, hogy "Anya" az "A" társaságot annak szerzésekor a NAV felé jogszerűen bejelentett részesedésként bejelentette?