Használt hűtő visszavétele

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két lényeges kérdést tisztázni kell! Az egyik: a garancia keretében volt-e csere, kapott-e az ügyfél másik hűtőt a visszavett helyett? A másik: a hűtő beszerzési árát a helyesbítő számla alapján visszatérítette-e az eladó az ügyfélnek?A válasznál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:      

Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb ráfordítások között elszámolni.Könyvelés az átadónál:–a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének kivezetése:T 8647 – K 1,2,3;–a térítés nélkül átadott eszköz piaci értékére felszámított áfa:T 311 – K 467;–az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatásnál kevesebb a megvalósult beruházás értéke

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?
Részlet a válaszából: […] ...466 – K 455, 8 millió forint;–a közútberuházás térítés nélküli átadása a megvalósuláskor= a beruházásként elszámolt összeg kivezetése: T8647 – K 1612, 467;= elszámolás a támogatással a közúti beruházásra fordított támogatás összegével: T 4832 – K9646...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] ...történő bejegyzése időpontjával a kérdésben is jelzett tételeket könyvelni kell:–az üzletrészek visszavásárlási értékének kivezetése: T 87591 – K 373, 36 millió forint, amely összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Adószám-felfüggesztés szankciója

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által is idézett jogszabályi rendelkezés [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 271. § (10) bekezdése] azt jelentette, hogy az Art. hatálybalépésének időpontjában (2018. január 1.) adószám-felfüggesztés hatálya alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:

Peresített és megkapott követelés könyvelése

Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.
Részlet a válaszából: […] ...1.380.617 Ft összegben, tudomásul kellett vennie, hogy a felszámolás befejeződött, a vitatott követelést a könyvekből ki kell vezetni. A kivezetés a következőképpen történik:–az elszámolt értékvesztés összegét át kell vezetni a követelés számlára: T 315 – K 311,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
Részlet a válaszából: […] ...értéken történő anyagköltség (elábé) elszámolásakor mindig a legrégebben (a legkorábban bekerült) készletek értéke kerül kivezetésre, így a mérlegben a mérleg fordulónapján meglévő készlet értékét az utolsó beszerzési (bekerülési) értékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Visszatérés valós értéken történő értékelésről

Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, sajnálatos módon a kérdező valós értéken történő értékelésnek nevezi a könyv szerinti értéket jelentősen meghaladó piaci értékre történő felértékelést. A kettő között azonban óriási eltérés van.A kérdés szerinti kft. 2018-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Külföldi vevővel bíróság előtt kötött egyezség

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásaiból, nem számolta el azt egyéb ráfordításként (indokolt esetben az adózás előtti eredményét nem növelte), a kivezetést 2020-ban kell megtennie, önellenőrzés keretében. Mindehhez elegendő az egyezségről készült megállapodás. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:

Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített értékesítésnek minősül. Számviteli elszámolása: a nyilvántartás szerinti érték kivezetése: T 8647 – K 161, 162, a fizetendő áfa az önkormányzattal szembeni követelésként: T 368 – K 467 (ha az önkormányzat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
1
11
12
13
48