4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónkat üzemi baleset érte. Ezzel összefüggésben az egészségbiztosítási pénztár a nyújtott egészségbiztosítási ellátás megtérítését kérte. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?

Kérdés: A különadó alapja csökkenthető-e a rendkívüli bevételek között passzív időbeli elhatárolásból (költségekkel, értékcsökkenéssel arányosan) kivezetett korábbi években kapott támogatás összegével?

Kérdés: A társas irodaházban társaságok és magánszemélyek a tulajdonosok. A társasházakról szóló törvény szerint magánszemélyként adózik a társasház. Ha a társasház működtetésére létrehoznánk egy működtető társaságot – nem a tulajdonosok köréből –, milyen jogszabályokra kellene figyelnünk?

Kérdés: Alapítványnak könyvelek, kettős könyveléssel. Az alapítvány iskolát és óvodát tart fenn. Szerintem az óvodának és az iskolának is külön adószámot kellene kérni, és a bevételeit, kiadásait külön könyvelni, eredményét külön megállapítani. A normatívát az alapítvány adja az intézményeinek. Az alapítvány számol el a Magyar Államkincstár felé. A 3-as számlaosztályban kellene ezt az elszámolást könyvelni? Ha átadom az intézményekre jutó részt, a normatívát, az az alapítványnak költség?

Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?

Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?

Kérdés: Egy társaságnak az adóalapja 2004-ben és 2005-ben negatív volt, de a bevételei meghaladták a költségei és ráfordításai együttes összegének az 50 százalékát. 2006. évben volt adózás előtti eredménye, és az adóalapja is pozitív volt. Igénybe veheti-e adóalap-csökkentőként az elhatárolt veszteséget adóhatósági engedély nélkül?

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?