4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: 2006 előtt cégünk csak kereskedelemmel foglalkozott, 2006-tól gyártással is. 2006. december 31-én a saját termelésű készletek állománya 20 millió forint. Az iparűzési adó alapjának megállapítása során sehol sem jelenik meg a saját termelésű készletek értéke? Anyagköltség van, bevétel még nem keletkezett. Valóban nem kell korrigálni az iparűzési adó alapját a saját termelésű készletek értékével?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?

Kérdés: Közös őstermelői igazolvány esetén az erdőgazdálkodási tevékenységből származó bevétel megosztható-e a tagok között, ha az erdőgazdálkodási tevékenység értékesítési bevétele nem köthető több tag tulajdonához? (Szja-tv. 6. sz. melléklet 1. pont, őstermelői tevékenység "saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás".)

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó átalányadó alanya. Az átalányadó árbevételi határa 8 millió Ft/év, az áfaalanyi adómentesség határa 4 millió Ft. Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó átlépi év közben a 4 millió Ft árbevételi határt, áfaalannyá válik, annak ellenére, hogy átalányadós marad? Ha igen, külön áfanyilvántartást kell vezetnie a levonható áfáról, mivel csak bevételi nyilvántartást vezet?

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?