4516 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A munkaadó (kivaadózás hatálya alatt) a nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalóit kötelezi annak megszerzésére. Az általános iskola befejezésének költségeit megtéríti az érintett munkavállalóknak. Felmerült kérdések: A fenti költségtérítés miként adózik, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket? A felmerült költségek miként számolhatóak el kivaadózás hatálya alatt?

Kérdés: Jogi személy lesz-e a társasház a 2021. évi XCII. törvény alapján? A jogi személlyé válás miatt változni fognak-e a társasházakra vonatkozó áfaszabályok? Eddig a kizárólag alaptevékenységet (közös költség beszedése) végző társasház nem vált automatikusan áfaalannyá. A jogi személlyé váló társasházaknak automatikusan a "lakóingatlan kezelése, üzemeltetése" fő tevékenységet kell bejelenteniük, és ezáltal általános áfakulcs alá tartozó szolgáltatás lesz a közös költség? Más lesz-e az áfa státusza a közös költség "üzemeltetési" részének, és más a "felújítási" résznek? Ha áfát kell felszámítani a közös költség után, a kapcsolódó áfa levonható lesz?

Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?

Kérdés: Költségvetési intézmény részéről a helyi utazási bérlet elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A napi munkába járáshoz a munkáltató helyi utazási bérletet biztosít a foglalkoztatottaknak bérjövedelemként adózó havibérlet formájában. A juttatás térítése havonta utólagos elszámolással – a bérletszelvény, illetve a munkáltató nevére kiállított számla leadásának ellenében – történik. Elfogadható a juttatás elszámolása csak a bérletszelvény leadása ellenében? Amennyiben elfogadható a számla nélküli elszámolás, a természetes személy részére vásárolt havibérlet elszámolása megengedett?

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?

Kérdés: EU-ból történő termékbeszerzés esetén a beszállító számláján 20 napos fizetési határidő esetén 2% engedmény/skontó szerepel. A számlát a 2% engedmény figyelembevételével a határidőig kiegyenlítettük. Mindezek után az érvényesített engedményről számlát küld a partner. Minek minősül a küldött számla áfa, adózási és számviteli szempontból? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.

Kérdés: A kft. tulajdonosai a társaság zrt.-vé történő átalakulását tervezik. Az átalakulás során a tulajdonosi összetételben nem történik változás, kedvezményezett átalakulás kerül megvalósításra (vagyonátértékelésre nem kerül sor). A társaság tárgyieszköz-állománya mind darabszámban, mind eszközértékben jelentős. Partnereinek száma (szállítói, vevői) szintén jelentős. Az átalakulás során egy új gazdasági társaság jön létre (zrt.), mint általános jogutód. A jogutód társaság induló vagyontárgyai megegyeznek a jogelőd társaság (kft.) záró vagyontárgyaival. Könyvelő-, nyilvántartó rendszerünkben egy új gazdasági társaság (zrt.) létrehozása a nyitó analitikák (különösen a több ezer darab tárgyi eszköz értékcsökkenésének migrációja) jelentős munkával és költséggel valósítható csak meg. Helyes-e az eljárásunk abban az esetben, ha nyilvántartó (könyvelő-) rendszerünkben egy évzáráskor is alkalmazott zárással zárjuk le az átalakulás napjával a kft.-t (mely a végleges vagyonmérleg alapját képezi), majd a nyitást követően ugyanabban a rendszerben folytatjuk a könyvelést (természetesen ügyelve arra, hogy a lekérdezések mind a múltra, mind a jelenre-jövőre vonatkozóan a helyes cégmegnevezést alkalmazzák)? Úgy gondoljuk, ezzel az eljárással jelentős munkát takarítunk meg, és maradéktalanul megfelelünk a törvényi előírásoknak. Jól gondoljuk?

Kérdés: Logisztikai, fuvarozó vállalkozás teherautó-gumiabroncsainak könyvelése kapcsán kérdezem: Bizonyos időközönként, illetve eseti jelleggel a teherautókra új abroncsok szükségesek. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja (könyvelhető-e az 51. főkönyvre) az abroncsbeszerzés, ha a gépjárműre történő felhelyezést a cég saját alkalmazottja végzi el, ha eseti jelleggel egy alvállalkozó végzi, ha a gumiszállító cég vállalja az abroncsok felszerelését?

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?