Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)

Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
Részlet a válaszából: […] Az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban van azzal a magyar vagy külföldi jogszabály alapján létrejött jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céggel, személyi egyesüléssel vagy egyéb szervezettel, amelyben – a Gt. rendelkezéseinek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéb szervezetek (eva)

Kérdés: Alapítvány, társadalmi szervezet, egyesület (egyéb szervezetek köre) választhatja-e az evát?
Részlet a válaszából: […] Az eva-adóalanyiságot választhatja: az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda.Ebből adódóan egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakuláskor tőketartalékba helyezett összeg

Kérdés: Egy bt. 1999-ben átalakult kft.-vé. Nem forgalomképes vagyontárgya miatt tőketartalékot képez. Azóta törlesztette hitelét, sőt az eszközt is értékesítette. Milyen lehetőség van a tőketartaléknak az eredménytartalékba való visszavezetésére? (A társaság folyamatosan nyereséges.)
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. 41/I. §-ának (10) bekezdése szerint: korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a jegyzett tőkén felüli vagyonként kellett figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál kötelező könyvvizsgáló választása. Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése szerint: ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címke:

Off-shore cégek könyvvezetése, adózása

Kérdés: Az ún. külföldön tevékenységet végző társaságok (off-shore cégek) könyvvezetése, adózása, bevallása mennyiben tér el az általánostól? Van-e erről kiadvány?
Részlet a válaszából: […] A külföldön tevékenységet végző társaság a Tao-tv. 4. §-ának 28. pontja szerint belföldön bejegyzett részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működhet. Ebből következően nyilvántartásait a kettős könyvvitel rendszerében vezetheti. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál egyrészt a társasági törvény, másrészt a számvitel előírásait kell figyelembe venni.Az új Gt. 245. §-a szerint részvénytársaságnál az alaptőke felemelése történhet az alaptőkén felüli vagyon terhére is. A 253. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön, mint az elnevezése is jelzi, a tagok (a szövetkezetek, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok stb. tulajdonosai) által a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök (jellemzően pénzeszközök) értéke. Kezdetben átmeneti forrást (valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Devizában teljesített pótbefizetés értékelése

Kérdés: A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 132. §-a rendelkezik a korlátolt felelősségű társaságoknál arról, hogy a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára (meghatározva annak legmagasabb összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
4
5