Belső számla használata

Kérdés: A gazdasági események könyvelése során több esetben előfordul, hogy ún. "belső számlát" készítünk, mivel ezen gazdasági eseményekhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik. Ha nem használhatjuk a "belső számlát", akkor ezeket a gazdasági eseményeket milyen bizonylaton lehet elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...73. számában az 1513. kérdésre adott válaszhoz. Valójában a kérdésben egészen másról van szó.Ha a gazdasági eseményhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik, mert a társaság saját vállalkozásban megvalósított beruházását aktiválja, vagy saját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzésiadó-túlfizetés visszafizetése

Kérdés: Az iparűzési adó túlfizetését a bevallást követően lehet visszaigényelni, és a helyi adóhatóság visszatéríti akkor, ha a befizetőnek nincs az önkormányzatnál nyilvántartott adótartozása. Mennyi időn belül köteles az önkormányzat ezt visszafizetni? És késedelmikamat-fizetési kötelezettsége van-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hatáskörébe tartozó adókra – így a helyi adókra – is. Ennek megfelelően az adózót ugyanolyan jogok illetik meg, illetve ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében. Az önkormányzati adóhatóság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő adóévtől azonban már a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe kell venni. Például, ha az átalakulás 2004-ben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: Az "A" kft. 2001-ben értékesített "B" kft.-ben lévő üzletrészéből 300 000 forint értékű törzsbetétet. A szerződés szerint a fele összeget a vevő azonnal kifizeti, a másik felét 2003 januárjában. Ha a vevő nem fizeti ki a vételár második részét a szerződés szerinti időpontig, az "A" kft.-t elővásárlási jog illeti meg 10 USD összegben. Az üzletrészt 2272 forint összegben nyilvántartásba vették, kérdés az, mi legyen a 150 000 és a 2272 forint különbözetével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor az "A" kft. 2272 forintért vásárolt üzletrészt, amelynek névértéke 150 000 forint, de a könyvekbe csak a 2272 forinton veheti fel a kötelezettségekkel szemben, ugyanakkor követelése van 150 000 forint összegben.Az "A" kft. a kötelezettségbe a Ptk. 296-297....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Csereszerződés: átadott-átvett ingatlanok

Kérdés: Cégünk csereszerződést kötött a helyi önkormányzattal. A csere tárgya ingatlan (földterület).A csereszerződés tartalmazza a forintértéket. A csere folytán a felek nem jutnak többletértékhez. Az átadott-átvett ingatlanok azonos értéken szerepelnek a szerződésben. Az átadott ingatlanok érték nélkül szerepelnek a könyvekben. Hogyan kell elszámolni a csereszerződésben szereplő ingatlanok átadás-átvételét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolást a Ptk. 378. §-a alapozza meg, miszerint: ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség beszámítása

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – lejárt követelése van, és ugyanakkor termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele miatt kötelezettsége is van a külföldi partnerrel szemben, akkor követelését tartozásába beszámíthatja, nyilvánvalóan a külföldi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell az áfát felszámítani.]Mivel a számlázott értéket euróalapon állapították meg, a lízingbevevőnek a beruházásként és kötelezettségként kimutatott összeget a számlán szereplő euró alapján át kell számítania az általa alkalmazott – teljesítéskori...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legkésőbb az utolsó részlet megfizetésével megszerzi. Ez esetben az Áfa-tv. 16. §-ának (5) bekezdése szerint az áfafizetési kötelezettséghez a teljesítés időpontja az a nap, amelytől kezdve a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
409
410
411
…
483