1682 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?

Kérdés: A vevő társaság előleget adott a szállító részére. A munka elvégzéséhez megállapodtak abban, hogy az utolsó számlánál levonásba kerül az előleg összege. Sajnos ez szóbeli megállapodás volt. A probléma ott kezdődött, hogy a szállító az utolsó számlánál nem vonta le az előleget, a vevő pedig teljes összegében átutalta azt. A szállítótól kértük az előleg visszautalását. Ezt nem tette meg, és úgy néz ki, ezt nem is akarja. Az év végi zárásnál az előlegszámlán (T 354) helyesen szerepel-e az összeg, amíg azt ki nem fizeti a szállító, vagy ha ezt nem tudjuk elérni, behajthatatlan követelésként kell leírni?

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Az alapítvány mikrovállalkozások hitelezésével foglalkozik. Tevékenységét az Szt. és az egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet szabályozza, a Hpt. nem vonatkozik rá. A mikrovállalkozások, amelyeknek az alapítvány hitelt nyújtott, éltek a hitelmoratórium lehetőségével, és sem hiteltörlesztést, sem kamatfizetést nem teljesítenek az alapítvány felé. El kell-e bevételként számolni a 2020. évre járó kamatokat, amelyek fizetése a későbbiekben, a moratórium lejárta után fog megtörténni? Amennyiben igen, aktív időbeli elhatárolásként vagy követelésként kezeljük a kamat összegét? Milyen minősítési elvek alapján történjen az adósok minősítése, hiszen semmilyen új információ nem áll rendelkezésre az adósok törlesztési képességéről és hajlandóságáról?

Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?

Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?