Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különösszabályokat az Áfa-tv. XV. fejezete tartalmazza.Az Áfa-tv. 212/A. §-a alapján a belföldön nyilvántartásbavett utazásszervező – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján– dönthet úgy is, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Evára való áttérésnél az áfa

Kérdés: A kft. evára való áttérése esetén, az áttérést megelőző év tárgyi eszközeinek le nem vonható áfája elszámolásában kérném a segítségüket. A le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy rá kell aktiválni a tárgyi eszközre? Amennyiben rá kell aktiválni, akkor a 100 E Ft alatti eszköznél elszámolható értékcsökkenésként? A 100 E Ft feletti tárgyi eszközöknél mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy az evára valóáttéréskor le nem vonhatóvá váló áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni,mint az adóhatósággal szembeni kötelezettséget.A kérdésre adandó válasznál az Eva-tv. 16. §-a (1)bekezdésében foglaltakra kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Januárban kibocsátott számla

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvek (elsősorban a teljesség, azösszemérés, az időbeli elhatárolás elve) érvényesülése érdekében a kérdésszerinti számlát 2010. évre a szállítóval, a szolgáltatóval szemben könyvelnikell:– a 2010. évi fogyasztás értékét, ha az áram-, gáz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a rövid válasz az, hogy helyesenjártak el.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany abban a mértékben,amilyen mértékben – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adókötelestermékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Mobiltelefonok díjának átterhelése

Kérdés: A 4704. válaszukban azt írják, hogy a telefonköltséget abban az esetben lehet elszámolni, ha a mobiltelefonok a társaság tulajdonában vannak. A 3 társaságból álló cégcsoport egyik tagja szerzi be a mobiltelefonokat mind a három társaság részére, a telefonszámlák is ehhez a társasághoz érkeznek. A mobiltelefonokat átszámlázták ahhoz a társasághoz, amely a telefonokat használni fogja, így a mobiltelefonok már nincsenek a beszerző társaság tulajdonában. Kedvezőbb telefontarifák elérése érdekében az összes telefonhasználati díjak a beszerző társaság nevén vannak, majd telefonszámra lebontva tételesen kiszámlázza a ténylegesen felhasználó társaságoknak. Elfogadható-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A beszerző társaság és a telefontársaság közötti szerződéshiányában az átszámlázás jogszerű-e vagy sem, nem tudunk véleményt mondani. Hajogszerűnek tekinthető a telefondíjak továbbszámlázása, akkor a következőkreindokolt tekintettel lenni:A beszerző társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Fizetési határidőn (esedékességen) belüli engedmény

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték-fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéshez kapcsolódik ("skontó")? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető, ha skontóval csökkentett összeget fizetek az eladónak? Vagy korrigálni kell azt az engedményre jutó áfa összegével? Helyes-e az, ha a bruttó vételárból kapott engedményt az áfa tartalmával együtt a pénzügyi bevételek számlán számolom el?
Részlet a válaszából: […] A fentiekben megfogalmazott kérdésekre egyértelmű választtartalmaz az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja, mely szerint a pénzügyiműveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a szerződésben meghatározottfizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Új és használt gépkocsik bérbeadása

Kérdés: Cégünk gépjármű-kereskedő cég, új és használt gépkocsik értékesítésével egyaránt foglalkozik. Kérdésem, a készletre megvásárolt és új/használt gépkocsikat bérbe adhatom-e? Levonásba helyezheti-e a cég a tartós bérleti konstrukcióban hasznosított autó havi bérleti díjas számláját, ha a futamidő végén nem kerül az autó a tulajdonába, hanem a bérbevevő tulajdonába kerül? Továbbértékesítési cél a bérbeadás is? Különbséget kell tenni a normál gépjármű-kereskedő cég és a lízingcégek között a fentiek esetében? A bérbe vett személygépkocsik után ki köteles a cégautóadót és a súlyadót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A lerövidített kérdésre azért nehéz válaszolni, mert afeltett kérdések a témakör alapvető és meghatározó ismérvei ismeretének ahiányára utalnak.Nyilvánvalóan eltérés van abban és akkor, ha egy cégesetenként ad bérbe gépkocsit vagy rendszeresen. Ez utóbbi körbe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem különül el a vállalkozásiés a cégvagyon. A törvény ezért megkülönbözteti a kizárólag üzleti célú és nemkizárólag üzleti célú tárgyi eszközöket. Kizárólag üzleti (üzemi) céltszolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a teljesített szolgáltatások ellenértékét avevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nemtartalmazó – összegben. Az Szt. 167. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Uniós cégtől utazásszervezés igénybevétele (áfa)

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdésem: 1. Az utazásszervezés költségeivel kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e 2009-es szabályok szerint? 2. 2010-es évre a változások érintik-e fentieket? 3. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815 szla.) vagy (52 szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából alapvető jelentőségevan a szolgáltatás teljesítési helye meghatározásának, ehhez azonban tisztáznikell a felek közötti jogviszonyokat. A leírtak arra utalnak, hogy a magyarutazásszervező kft. nem ügynökként közvetíti a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
1
6
7
8
16