Vezető tisztségviselő jogállása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai magánszemélyek. A 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag munkaviszonyban áll a kft.-vel és az ügyvezetést végzi, valamint dolgozik is a kft.-ben. A fenti esetben állhat-e munkaviszonyban, tb-szempontból biztosított-e, jogosult lesz-e nyugdíjra? Ha nem lehet munkaviszony keretében ügyvezető, mi történik a már befizetett tb-vel?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. hatályos rendelkezései alapján (28. §) az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. A 80 százalékban tulajdonos magánszemély azonban csak abban az esetben végezheti a társaság ügyvezetését, ha a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...milyen feladatai, kötelezettségei, felelőssége van a magyarországi kifizetőnek.A kérdésre adott válaszban szólunk arról, hogy a német magánszemély hazánkban megszerzett jövedelme mely országban adóztatható, ennek milyen feltételei vannak, a magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Szja: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Magánszemély ingatlanját bérbe adja. Több tulajdonos van. Mindegyiknek kell-e adószámmal rendelkeznie, vagy csak egynek? És akkor hogyan történik a kifizetés, illetve az szja-előleg levonása?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának (4) bekezdése tételes rendelkezést tartalmaz azokra az esetekre, amikor a közös tulajdonban lévő ingó vagy ingatlan vagyontárgy hasznosításából, illetve értékesítéséből származik jövedelem.Ezekben az esetekben a bevételt – természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Kis értékű ajándékok dokumentálása

Kérdés: Az évi három alkalommal adott 500 Ft/fő adómentes reprezentáció átadásáról kell-e név szerinti átvételt aláírattatni? Mit jelent a hitelt érdemlő dokumentálás?
Részlet a válaszából: […] ...adómentességet felsoroló 1. sz. melléklet 8.19 pontjának rendelkezései szerint mentes a személyi jövedelemadó alól a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből az 500 forintot meg nem haladó összeg. Ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Bérleti díj árfolyama

Kérdés: A kft. saját devizaszámlájáról egyenlíti ki a belföldi magánszemély részére DEM-ben meghatározott bérleti díjat. Ennek milyen árfolyamon átszámított értékéből kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie az szja-t? Lehet-e azt a valuta vételi árfolyamán számított érték után fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 5. §-ának rendelkezései alapján a magánszemélynek a jövedelem megállapítása során a bevételeit és a költségeit forintban kell figyelembe vennie.A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a külföldi pénznemben megszerzett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Önkormányzat reprezentációja

Kérdés: Költségvetési szerv (önkormányzat) reprezentációs elszámolásánál a nettó, vagy a bruttó számla a kifizetői adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja szerint a reprezentáció és az üzleti ajándék természetbeni juttatásnak minősül. A természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni érték megszerzésére a kifizető kiadásának számla szerinti (általános forgalmi adót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Ügyvédi iroda tagja javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi irodában lehet-e munkaviszonyban az ügyvéd? Ha nem, a határozott időre kötött élet- és baleset-biztosítás díját elszámolhatja-e költségként?
Részlet a válaszából: […] ...és e költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, feltéve hogy az ügyvéd, illetve más magánszemély – és nem az iroda – a biztosítás kedvezményezettje. Erről a Tao-tv. 3. számú melléklete B) fejezetének 8. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivét

Kérdés: Betéti társaság 1997 után keletkezett eredményéből van-e lehetőség a jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivétre?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tárgyévet megelőző évi adózott eredményből került kifizetésre. A 66. § (2) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből mi után kell 20 százalék, s mi után kell 35 százalék adót fizetnie. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1999-ben átalakult kft.-vé, és az adózatlanul befektetett jövedelmét eredménytartalékba tette. Még ugyanebben az évben eladta az üzletrész 50 százalékát. Az eladási ár a törzstőke 50 százaléka volt. Árfolyamnyereséget nem realizált. Mikor keletkezett személyijövedelemadó-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély az üzletrész 50 százalékának elidegenítésével a vállalkozásból vagyona felét kivonta. Ezért az üzletrész névértéke 50 százaléka és az adózatlan befektetés 50 százalékának a különbsége minősül az értékpapír szerzési értékének, s amennyivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Mi tekinthető ösztöndíjnak?

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány pályázat útján támogatást nyert. A támogató az elnyert összeget ki sem utalta az alapítványnak, hanem közvetlenül a dolgozók számláira utalta ösztöndíjként. Mi különbözteti meg az ösztöndíjat a munkabértől, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetésektől?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
1
…
209
210
211
…
214