524 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 500 E Ft. "A" tagnak 100 E Ft (ennyiért vásárolta), "B" tagnak 400 E Ft volt az üzletrészének az értéke. "B" tag meghalt, "A" tag az örökösöktől 1600 E Ft-ért vette meg a 400 E Ft névértékű üzletrészt. A végelszámolás kezdetén és most is kettő tagja van a kft.-nek, akik 50-50 százalékos részesedéssel bírnak. "A" tag 250 E Ft névértékű üzletrészt eladott "C" tagnak 250 E Ft-ért. "A" tag a cég megszűnésekor mekkora összeget vehet figyelembe a vállalkozásból kivont jövedelme meghatározásánál üzletrésze bekerülési értékeként?

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2012. 01. 01-jével minden cég minden ügyvezetőjére le kellett adni a 12T1041-es bevallást, hogy milyen jogviszony keretében látja el a feladatát. A NAV információs szolgálatán arról tájékoztattak, hogy ezt követően ha az ügyvezető pl. saját jogú nyugdíjas, máshol megfizeti a 6390 forint egyösszegű egészségügyi járulékot, nem kap javadalmazást, nem vesz fel semmiféle jövedelmet, akkor is kell havonta 08-as bevallást küldeni 0 Ft értékkel. Ezt NY nyomtatvánnyal sem lehet kiváltani. Valóban így van? Mit kell tennem a külföldi állampolgárságú ügyvezetővel, akinek csak adóazonosítója van, kell kérnem taj-számot?

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?

Kérdés: Egy betéti társaság mindkét tagja (bel- és kültag) a 40 éves munkaviszony betöltése után nyugdíjba vonult. A nyugdíj mellett mindketten folytatják a könyvvizsgálói tevékenységüket. Az osztalék kifizetésén kívül más jövedelmet nem szereznek a társaságban. 2012-től megváltoztak a járulékfizetési kötelezettségek. Társas vállalkozónak minősül az a vezető tisztségviselő (üzletvezető) is, aki a személyes közreműködést nem munkaviszony mellett látja el. A nyugdíjba vonult üzletvezetőnek, illetve a társának (aki kültag), a könyvvizsgálói tevékenység ellátása után, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?