490 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?

Kérdés: A társaság a pénzforgalmiáfa-elszámolást választotta. A vevővel szemben 127 ezer forint követelése volt, amelyre egy korábbi évben értékvesztést számolt el. 2017. 12. 31-én a vevő felszámolójától kapott nyilatkozat alapján ezt leírta behajthatatlan követelésként (T 319 – K 311, 127 000 Ft). Sajnos a pénzforgalmi áfa technikai számlán nyilvántartott 27 000 Ft áfa leírása nem történt meg. Ezt hogyan kellett volna könyvelni 2017-ben, illetve most – utólag – 2018-ban?

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Kérdés: A kft.-vel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság levélben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzálást a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?