533 talált cikk az önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?

Kérdés: A 2001. augusztus 17-e előtti el nem számolt reprezentációs számlák alapján – határidőn túl érkezett számlának tekintve – el lehet-e költséget számolni, és keletkezik-e ebben az esetben valamilyen fizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a költségelszámolás megtörtént, de a cég az adót nem fizette meg? Fizesse meg utólag? Ha egy vállalkozás 2001-ben csak augusztus 17-től számolt el reprezentációt, akkor bevételként csak az augusztus 17-től elszámolt összeg vehető figyelembe, vagy a 2001. évi teljes bevétel?

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?

Kérdés: 2002 márciusában nem könyveltünk – és a havi áfabevallásba sem állítottunk be – két készpénzes beszerzési számlát. A hiba 2002 májusában derült ki. A levonható áfát be lehetett állítani a májusi adóbevallásba? Vagy a hiba csak önellenőrzéssel korrigálható?

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?

Kérdés: Társaságunk 1999-ben szennyvízhálózat-használatbavételi hozzájárulást fizetett, amelyet az eredménytartalék terhére számolt el. 2001-ben a Csatornázási Műveknek a 2000. évi vízfogyasztás alapján további összeget kellett fizetnünk csatornamű-fejlesztési hozzájárulás címén. 2001-től az új Szt. szerint ezt az összeget ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak kell tekinteni. Ezzel társaságunk nem egy új jogot kapott, hanem a korábban megszerzett, elszámolt hozzájárulást módosították. Mi a helyes elszámolás?

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?