Fejlesztési tartalék lízing esetében

Kérdés: Van olyan adóhatósági vélemény, hogy a részletre, pénzügyi lízingként vett, de eszközként a vevő könyveiben kimutatott tárgyi eszközre a fejlesztési tartalék nem számolható el. Kérdés, hogy helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing, valamint a beruházás számviteli törvénybenmeghatározott fogalma alapján a pénzügyi lízing útján történőtárgyieszköz-beszerzés is beruházás, amely eszközben nyújtott hitellel valósulmeg. Ebből következően a pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a nyílt végű pénzügyi lízingetszolgáltatásnyújtásnak tekinti, míg a számviteli törvényszerint a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízing is termékértékesítésnekminősül. Az elérő minősítésből eredően eltér a számviteli és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6%adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-osadómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. A kérdésben bemutatottpélda szerinti esetben, ha az adóalap 2008-ban 10 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Pénzügyi lízing miatti követelés

Kérdés: A 94. számban a lízing elszámolásáról írtak. A zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó a teljesítés napjával számlát állít ki, és azt az árbevételi számlával szemben a 198. számlára könyveli. A törlesztőrészleteket is ezzel a számlával szemben kell könyvelni. Véleményünk szerint ez ellentmond a 250/2000. Korm. rendeletnek, amely szerint a számlázott összeget a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések között kell kimutatni. Ezt támasztja alá a számviteli törvény is, amely szerint a pénzügyi lízing elszámolásakor a tárgyi eszköz csak a lízingbe vevő könyveiben jelenik meg. Önök miért a fenti elszámolási módot írták le?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Számviteli Levelek 94.számában az 1933. számú kérdésre adott válasz a számviteli törvény és a250/2000. Korm. rendelet vonatkozó előírásaival összhangban van. Avéleményeltérés a hitelintézeti Korm. rendelet sajátos fogalmaira vezethetővissza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Ingatlan értékesítése, majd lízingbe vétele

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakatsorba kell rakni, majd azok lehetséges eseteit elemezni, összevetni a vonatkozótörvényi előírásokkal. A magánszemély eladja az ingatlant a lízingcégnek. Ezesetben az eladási ár összegében követelése lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A 2007. adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő cég zárt végű pénzügyi lízing finanszírozással vásárolt 2007. év nyarán egy új gépet. Azt 2007 nyarán üzembe is helyezte. Kérdés, hogy igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezvény? Egy másik cég importból beszerzett szintén egy új gépet 2007. év őszén. A külföldi eladó által számlázott összeget átszámlázta a lízingcégnek kiegyenlítés céljából. A lízingcég zárt végű pénzügyi lízing szerződést kötött a céggel, a finanszírozás érdekében. A gép üzembe helyezése 2007. decemberben megtörtént. Kérdésem: ez esetben is igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] a) Az adózás előtti eredmény csökkentésére a Tao-tv. 7. §-a(1) bekezdésének zs) pontjában és (11)–(12) bekezdésében előírt feltételek megléteesetén a pénzügyi lízingszerződés alapján beszerző társaság – feltéve hogy alízingbe adó azt nem helyezte üzembe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Devizaalapú pénzügyi lízing miatti kötelezettség értékelése

Kérdés: Társaságunk év végén a devizaalapú pénzügyi lízing miatti kötelezettségeit a számviteli politikában foglaltak szerint a számlavezető pénzintézet deviza-középárfolyamán értékeli. A 2007. december 31-i értékelés alapján jelentős összegű árfolyamnyereséget számolt el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között. 2008. évben ehhez kapcsolódóan van-e könyvelési feladat? Vagy csak a lízingbe adó cég által a szerződés szerinti fizetési értesítőben, illetve számlában közölt adatok és árfolyamok alapján történik a könyvelés, majd év végén kell az értékelés során keletkező árfolyammal ismét foglalkozni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt megjegyezzük, a külföldipénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket (beleértve ez utóbbiba adevizaalapú kötelezettségeket is) kell az Szt. 60. §-ának (2) és (3) bekezdéseszerint értékelni és elszámolni. A kérdés alapján arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Pénzügyi lízing az áfa visszaigénylésekor

Kérdés: Partnerünk gépkocsi bérbeadásával foglalkozik, a gépkocsik beszerzését pénzügyi lízinggel finanszírozza. Az új Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése szerint az áfa visszaigénylése abban az esetben lehetséges, ha a termékértékesítés ellenértékét az adózó maradéktalanul teljesítette, kivéve a 186. § (4) bekezdése szerinti eseteket. Kérdésünk, hogy a 186. § (4) bekezdése alapján a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ugyan nem állapítható meg egyértelműen, hogy akonkrét esetben biztos tulajdonszerzéssel együtt járó pénzügyi lízingügyletről(a továbbiakban: zárt végű lízing) van-e szó, a felvázoltak azonban (különösena bérbeadás ténye, illetve a "beszerzett tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a régi Áfa-tv. előírásaimellett is – jellemzően a folyamatos termékértékesítésnél ésszolgáltatásnyújtásnál – gyakran eltért a számviteli előírások szerintiteljesítés időpontja az Áfa-tv. szerinti teljesítési időponttól. Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] Valóban jól gondolják, ugyanazon eszközt két társaság könyveibenkimutatni nem lehet. A kérdésben leírt esetben valójában nem nyílt végűpénzügyi lízingről van szó, hanem egyszerűen csak bérletről. A kérdésben leírttartalmú szerződés nem lízingszerződés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
1
13
14
15
21