5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)

Kérdés: A kft. 2002-ben előleget kapott szolgáltatásokra, 500 + 125 = 625 ezer forint. Az áfát 2002-ben bevallotta és befizette. 2003 áprilisában a teljesítés alapján elkészítette a végszámlát 800 ezer forint áfás összegben, 2003-ban milyen összeg lesz az eva alapja?

Kérdés: A társaság székhelye, telephelye és a tulajdonos lakása is egy helyen van. Üzemeltetheti-e úgy a társaság a tulajdonában lévő személygépjárművet, hogy a használat kizárólag üzleti célú? Útnyilvántartással dokumentálja, hogy kizárólag a cég érdekében használja a személygépkocsit.

Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?

Kérdés: A szállító a számlában szereplő végösszeget (98 109) kiírta számjegyekkel, majd betűvel is (Kilenc-Nyolc-Egy-Nulla-Kilenc). Sem az Áfa-tv.-ben, sem az Szt.-ben nincs utalás arra, hogy a számla végösszegét betűkkel is ki kell írni. Véleményünk szerint, a leírt módon, a végösszeg betűvel való feltüntetése ellentmond a magyar nyelv szabályainak is. Jól gondoljuk?

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?

Kérdés: Többnyire 12 százalékos áfakulcs alá tartozó tápokat, premixeket forgalmaz cégünk. A szállítást külső vállalkozó végzi, 25 százalékos áfával számlázza a fuvarköltséget. Társaságunk ezt a tápok, premixek árába bekalkulálva számlázza vevőinek, az áruk 12 százalékos áfájával. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az evát választó, kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó 2003. évben értékesíti a 2001. évben vásárolt személygépkocsiját, amelyet igénybe vett vállalkozói tevékenysége során; társas vállalkozásban, mint tulajdonos, személyes közreműködéséért havonta díjazásban részesül; 2003. évben értékesíti ingatlanát, amely után szja-fizetési kötelezettsége áll fenn.

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?