Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem vezették át, az épület mostanáig lakóingatlan maradt. Így a kérdésben szereplő ingatlanértékesítés tárgyi adómentes ügyletként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Könyvelőiroda felelőssége

Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
Részlet a válaszából: […] ...könyvelőcég sem a számlákat, sem az egyes évek bevallásait nem hajlandó visszaszolgáltatni, a naplófőkönyvet még meg sem nyitották. Az egyes évek bevallásait valamilyen formában elkészítették, de ezekre nincs dokumentáció. Mint megbízott könyvvizsgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Az áfa mértékének feltüntetése a számlán

Kérdés: Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdése 16. pontjának k) alpontja szerint a számlán fel kell tüntetni a felszámított adó százalékos mértékét. Hogyan kell feltüntetni? Tételenként és összesen, vagy elegendő csak az összesen sorba beállítani, ha minden tételnél 25 százalék az adó?
Részlet a válaszából: […]

Függetlenül attól, hogy a cég minden értékesítése a 25 százalékos adómérték alá tartozik, illetve attól, hogy az áthárított adó összegének tételenkénti sorából az adómérték kikövetkeztethető, a felszámított adómértéket tételenként is fel kell tüntetni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Pályázati díjak számlázása, áfája

Kérdés: Különböző pályázatok benyújtásának feltétele a pályázati díjak előzetes befizetése. A pályázati díj a pályázandó támogatásnak általában a 2-5 ezreléke. Újabban ezen összegeket számlázzák, méghozzá 25 százalékos áfával. Kell-e számlázni és áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...saját bevételét képezik. Akkor tekinthető gazdaságilag önállónak a szervezeti egység, ha az őt megillető bevételt elkülönített (al)számlán kezeli, illetve e bevétellel szabadon rendelkezik.Következésképpen, ha a pályázati díj beszedője a pályázati díjat megtarthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

A besorolási szám feltüntetése a számlán

Kérdés: Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdése 16. pontjának g) alpontja szerint a számlának tartalmaznia kell a termék (szolgáltatás) megnevezését, valamint besorolási számát, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához. Mit jelent az, hogy "legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához"? Különféle vélemények vannak.
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt termékek esetében.Olyan esetekben, amikor az Áfa-tv. nem írja elő kötelezően a besorolási szám feltüntetését, de a számla kibocsátójának más kötelezettsége miatt szükséges, indokolt azt a számlában feltüntetnie, illetve ha a vevőnek szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Ingatlan bérbeadása esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, az áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...levonni kizárólag az adóalany nevére szóló, és az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, vámhatározat stb.) birtokában lehet (Áfa-tv. 35. §). A szóban forgó esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Természetben nyújtott étkeztetés

Kérdés: Dolgozóinknak előfizetéses ebédjegyet vásárolunk a társaság nevére kiállított számlával minden hét első munkanapján egy közeli diákmenzán. Havi elszámolás keretében dolgozóink 2200 Ft-tal kevesebbet fizetnek be, ily módon számoljuk el a természetben nyújtott étkeztetést. Ha a teljes hónapban menzán étkeznek a dolgozók, a 2200 Ft-os térítés elszámolása megfelelő-e, vagy egyszerűbb dokumentálás is elég? (Ha egyszerűbb, az miből áll?)
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések között két tételben, mint természetben nyújtott étkeztetést elszámolni. Az elszámolás bizonylata a diákmenza számlája, amely számla szerinti összeget kell elsődlegesen a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 559 K 454), s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának

Kérdés: 1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem az Szt. előírásai szerint jártak el.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a lízingbeadó kft.-nek helyesbítő számlát kellett volna kiállítania, amelynek tartalmaznia kellett volna az eredetileg számlázott értéket és annak áfáját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Árukiszállítást végző járművek besorolása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég import- és belföldi termékeket értékesít raktárából. Vevői többségével olyan szerződése van, amely szerint a vevő telephelyére szállítja az árut, az átvétel-átadás ott történik meg. Vajon az e szállítási tevékenységhez vásárolt tehergépkocsit az Szt. 26. §-ának (4) vagy (5) bekezdése szerinti műszaki, illetve egyéb járművek között kell nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...részére saját telephelyén adná át, a vevő telephelyére történő szállítást pedig a vevő megbízása alapján végezné el, amelynek számlázott ellenértékét a vevő megfizetné, akkor az ezt a szállítási tevékenységet végző járművet a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja szerint: "a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
1
…
464
465
466
…
498