Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint: "Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Térítés nélküli átadás bizonylata

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani, ha a vállalkozás az általa forgalmazott áruval kíván adományként hozzájárulni egy közhasznú szervezet helyiségeinek felújításához?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tévesen kiállított gépi számlák helyesbítése

Kérdés: Az elrontott, tévesen kiállított gépi számlákat miként helyesbítsük, ha nem sztornószámlával, hogy a szigorú számadási kötelezettségnek is eleget tegyünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Számviteli Levelek 13. számában a 246. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írtuk, a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt nem lehet sztornírozni, még akkor sem, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] Az előleg – a gyakorlatban – a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően fizetett pénzösszeg, amelyet a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítanak. Az Áfa-tv. szerint előleg, ha a termékértékesítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan pénzügyileg is rendezett engedmény elszámolására kérnek választ, amikor annak a terméknek a forgalmazása meg sem történt, amelyhez kapcsolódóan az engedményt adják. Az a furcsa és nehezen megmagyarázható helyzet állt elő, hogy a szállító a megrendelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Korosbítás elszámolása

Kérdés: A kocasüldők tenyészkocává minősítése során kell-e számlát kiállítani és azt a havi áfabevallásban egyazon időszakban értékesítésként és beszerzésként is beállítani, mint a saját beruházás után?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a tenyészállattá átminősített növendék állatok közvetlen önköltségen számított értékét. Ebből következően a növendék állat tenyészállattá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Szállítónak adott előleg

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szállítónak adott előleget, majd a megérkezett szállítói számlát?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 25. §-ának (6), 26. §-ának (8), 28. §-ának (4) bekezdése szerint az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget a levonható előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó összegben kell az Adott előlegek számlacsoportban kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Saját rezsis beruházás áfájának megosztása

Kérdés: Mikor és hogyan kell az áfát megosztani a saját rezsis beruházásban készülő épületnél, ha az részben lakás-, részben pedig vállalkozási célokat is szolgál?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban végzett (saját rezsis) beruházás során felmerült költségeket az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján elsődlegesen az 5. számlaosztályban, költségnemenként kell elszámolni. Az így elszámolt költségek közül azokat, amelyek az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Egyéni vállalkozó reprezentációja

Kérdés: Egyéni vállalkozó saját készletéből reprezentációra használhat-e fel terméket?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 69. §-a szerint a reprezentáció is természetbeni juttatás. A természetbeni juttatást pedig a következőképpen fogalmazza meg ugyanezen rendelkezés: természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
1
…
4
5
6
7