4156 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft.-ben hogyan könyveljük a Közösségen belüli beszerzés áfáját? Az adóhatóságnak ilyen címen befizetett áfát az adóbevallás 14. sorában is szerepeltetni kell.

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?

Kérdés: Az autókereskedő társaság elvégzi a vevő helyett az új autó üzembe helyezését, amiért külön díjat nem számít fel. Az okmányiroda és a közlekedési felügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a befizető a tulajdonos legyen, így az eredeti befizetési bizonylat, a feladóvevény a vevő nevére szól. A kereskedőcég nem rendelkezik a saját nevére szóló számlával, ezért a befizetett összegeket követelésként mutatja ki. Ezen követelések azonban nem kerülnek kiegyenlítésre, mert az üzembe helyezés a szalon ajándéka. Hogyan történjen a rendezés számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: OTP-s befektetési jegy eladása áfakörbe tartozik-e? Ha igen, akkor az eladási ár vagy az árfolyamnyereség az áfa alapja?

Kérdés: A kft. régiségértékesítéssel foglalkozik. Az értékesítendő árut – megbízási szerződéssel – bizományba veszi át. A szerződés tartalmazza a beadási árat, meghatározza az eladási árat, a megbízottat megillető jutalékot. A kft. minden eladásról számlát állít ki, a beadási árat akkor számolja el, amikor a megbízó azt kézhez kapja. Helyesen jár-e el a kft.?

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?