Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése

Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének g) pontja szerint: a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét).A Gt. és a Ctv. hivatkozott előírásai alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor kötelező az is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Ingatlan hasznosítása tulajdonosok, dolgozók által

Kérdés: Egy nem Balaton-melléki székhelyű kft. vásárolt egy ingatlant a Balatonnál, amelyet szálláshely-értékesítésre, bérbeadásra kíván hasznosítani, holt időszakban a dolgozók, illetve a tulajdonosok üdültetését kívánják megoldani. Levonható-e az ingatlan, illetve a berendezések, felszerelések beszerzésének áfája, ha a tulajdonosok, illetve a dolgozók is térítenek? Függ-e a levonhatóság a térítés mértékétől? Hogyan kell adminisztrálni? Milyen egyéb adóvonzata van a tulajdonosok, illetve a dolgozók üdültetésének?
Részlet a válaszából: […] Egyértelműen már a beszerzéskor el kell dönteni, hogy a Balatonnál vásárolt ingatlant szálláshely-szolgáltatás (ideértve az üdültetést is) vagy bérbeadás útján kívánják-e hasznosítani. A kérdésből arra lehet következtetni, hogy az adott ingatlan valójában üdülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja szerint munkásszállás a kifizető (adott esetben a társaság) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Külföldi hitelintézet árfolyamának használata

Kérdés: Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe előírhatja-e számvitel-politikájában külföldi hitelintézet árfolyamának alkalmazását, ha év végén a kiegészítő mellékletben bemutatja az új Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti értékeléstől való eltérésből adódó különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamok használatával kell a devizaeszközök és a devizakötelezettségek forintértékét meghatározni. A (4) bekezdés szerint ez lehet a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Betörés során eltulajdonított eszközök

Kérdés: Egy társaság székhelyére betörtek, és 1 millió forint készpénzt, valamint tárgyi eszközöket (pl. videót) elloptak. A készpénz nem volt bezárva a páncélszekrénybe, a cégnek nem volt vagyonbiztosítása. Hogyan kell elszámolni a hiányzó készpénzt és tárgyi eszközöket? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A számvitelben az eltulajdonított készpénzt és a tárgyi eszközöket a hiányra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, az eltulajdonítás megállapításának időszakában (időpontjában) a készpénzhiányt egyéb ráfordításként, a tárgyi eszköz hiányát terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...adott munkavállaló (foglalkoztatott) több telephely szerinti településen is felügyeli a munkálatokat, illetve munkaidejének egy részében a székhely szerinti településen végez munkát, akkor a munkavégzés arányában lehet figyelembe venni az utána elszámolt személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: telephely fuvarozásnál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó kft. esetében telephelynek számít-e az iparűzési adónál a termék le- és felrakodásának helye, ha az rendszeresen történik, illetve az a bérelt ingatlan, ahol a tehergépjárműveket tárolják, őrzik? Fuvarozás esetében lehet-e szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli a vállalkozót, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű tevékenységet (székhelyén kívül legalább egy telephellyel rendelkezik), akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
…
31
32
33
…
35