337 cikk rendezése:
311. cikk / 337 Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
312. cikk / 337 Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység
Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
313. cikk / 337 Iparűzési adó alapja: erdőművelés
Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
314. cikk / 337 A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál
Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
315. cikk / 337 Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység
Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
316. cikk / 337 Költségelszámolás, ha a székhely a lakáson van
Kérdés: Bt. vagy kft. esetében elszámolható-e a rezsi egy része költségként, ha a székhely a lakás, és a számlák a beltag, a tag nevére szólnak?
317. cikk / 337 Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése
Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
318. cikk / 337 Iparűzési adó: egyéni vállalkozó
Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
319. cikk / 337 Iparűzési adó: vezetékrendszerek
Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
320. cikk / 337 Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás
Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
