3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás?

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?

Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?

Kérdés: A 2007. adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő cég zárt végű pénzügyi lízing finanszírozással vásárolt 2007. év nyarán egy új gépet. Azt 2007 nyarán üzembe is helyezte. Kérdés, hogy igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezvény? Egy másik cég importból beszerzett szintén egy új gépet 2007. év őszén. A külföldi eladó által számlázott összeget átszámlázta a lízingcégnek kiegyenlítés céljából. A lízingcég zárt végű pénzügyi lízing szerződést kötött a céggel, a finanszírozás érdekében. A gép üzembe helyezése 2007. decemberben megtörtént. Kérdésem: ez esetben is igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Társaságunk jótállási kötelezettségek fejében visszavonhatatlan bankgaranciát vállal a kedvezményezettel szemben. Nem vagyok biztos a könyvelési tételben.

Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?

Kérdés: Ha a bt.-ben a társasági szerződés szerint a nyugdíjas beltag a munkáltatói jogok gyakorlója, de ezenkívül mást nem végez a cégben, az személyes közreműködésnek számít-e? A tényleges tevékenységet a másik ügyvezető beltag végzi munkaviszonyban. (Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlása személyes közreműködésnek minősül, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a nyugdíjas tag után.)

Kérdés: Két cég tulajdonosi szerkezete a következő: Megnevezés Alma Kft. Körte Kft. X. Y. 61% A. B. 39% X. Y.-né 61% A. B.-né 39% Kérdés, hogy 2008. január 1-jétől kapcsolt feleknek minősülnek-e a cégek a közeli hozzátartozói viszony alapján? Lesz-e év végén konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettsége a két cégnek? A társasági adóról szóló törvény értelmében a két cég közötti szerződésekre kell-e szokásos piaciár-nyilvántartást vezetni?