Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Géptámogatás tőketartalékba helyezése

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. gépbeszerzés esetén az FVM által folyósított géptámogatást kap, és ugyanazon eszközre a szakképzésfejlesztés támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény szerint vissza nem térítendő támogatást is kap. Helyes-e, ha mindkét támogatást 1998-tól a tőketartalékba helyeztük?
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalékba helyezi, majd lekötött tartalékként mutatja ki; a lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.A 273/1997. Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a jogi személy vagy jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...számolni, de a belföldi devizában számlázott, sőt a devizalapú tételeknél is.Ha a belföldi vevőkkel devizában kötött a társaság szerződést, akkor devizában kell számláznia az árbevételt is meg az áfát is, amelyeket a deviza választott átlagárfolyamával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...(5-6 éves) bérbeadása esetén, különösen a kérdésben leírt bérletidíj-fizetési konstrukció mellett kétséges, vajon valóban bérleti szerződés alapján történt bérbeadásról van-e szó, és nem pénzügyi lízingről. A kérdésben leírtakból nem következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Rezsiköltségek megosztása

Kérdés: Egy irodát két bérlő bérel, a bérleti díjat a bérbeadóval kötött szerződések alapján külön fizetik. A rezsiköltségeket (fűtési díj, áramdíj stb.) megállapodás szerint az egyik bérlő fizeti, mivel az ő nevére jön a számla, de négyzetméter-arányosan továbbszámlázza a másik bérlőre jutó részt. Milyen adómérték alkalmazása helyes a továbbszámlázásnál?
Részlet a válaszából: […] Közüzemi szolgáltatás számlázásánál tipikusan a következő lehetőségek vázolhatók fel:Amennyiben a közüzemi szolgáltatás továbbszámlázásakor külön órával mért fogyasztásról van szó, vagyis a költségáthárítás összege pontosan megfelel a mindenkori tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszából: […] ...által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekinteni. Az ingó dolog szerzési értéke a vásárlásról szóló szerződésben, csereszerződésben feltüntetett összeg, vagy a számla, nyugta, elismervény szerinti összeg.Az Art. 23. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...ügylet keretében megszerzett bevétel, valamint a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a Tp-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Az óvadék és a kaució az áfában

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...adnak át.A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdése szerint, ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyt a belföldről származó jövedelme után terheli adófizetési kötelezettség, valamint az (5) bekezdés kimondja a nemzetközi szerződés elsőbbségét. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény alapján 2002. évben vizsgálandó, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Könyvkiadónál anyagköltség elszámolása

Kérdés: Milyen módon lehetne a nyomdánál felmerülő anyagköltséget a könyvkiadónál szerepeltetni, hogy az a számviteli és adózási előírásoknak megfeleljen, és a partnerekkel kötött szerződések a fennálló, valóságos kapcsolatrendszert tükrözzék?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nyomdaköltség (amelyet igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni) ne tartalmazza a papír értékét, a partnerekkel kötött szerződéseket kell módosítani, például a következők figyelembevételével.A jövőben a könyvkiadó szerzi be a könyvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
1
301
302
303
332