Üzletrész-átruházás magánszemélyek között

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1994-1996. években a társasági adó alanya volt. 1996 decemberében előbb egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakult. 2002 áprilisában az alapító magánszemély a törzstőkéből az 1 millió forint névértéket 1 millió forintért egy másik magánszemélynek eladott. Kit, mikor, milyen adókötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […]

Az üzletrészt átruházó magánszemélynél keletkezett volna árfolyamnyereség címen adóköteles jövedelem, ha az eladási ár meghaladta volna a beszerzési árat. Mivel ez nem áll fenn, adókötelezettség nem keletkezett.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] A kamatból származó jövedelem szja-szabályait valóban az Szja-tv. 65. §-a tartalmazza. A szabályok szerint a személyi jövedelemadóban a kamatra vonatkozó rendelkezések azokra a jövedelmekre alkalmazhatók, amelyeket maga a törvény sorol e körbe, elnevezésétől függetlenül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja

Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján a követelések korábban elszámolt értékvesztését visszaírással akkor kell csökkenteni, ha a követelés várhatóan megtérülő összege – a vevő, az adós minősítése alapján – jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszából: […] 2001-től a külföldi személy által elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege csökkenti az adózás előtti eredményt, feltéve hogy a kötelezettséget elengedő az eredeti jogosult, és a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. alapján adóalanyiság akkor választható, ha az adóévre ésszerűen várható (jelen esetben 2003-ban), a törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel a 15 millió forintot nem haladja meg.A 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Kisvállalkozói adókedvezmény (eva)

Kérdés: Az evát választó, Tao-tv. szerinti kisvállalkozó adókedvezményt vett igénybe 2002-ben. Az Eva-tv. meghagyja ugyan a korábban igénybe vett kisvállalkozói adókedvezményt, azonban nem szól arról, hogy továbbra is érvényes-e az üzembe helyezést követő, 4 adóéven belüli elidegenítési tilalom?
Részlet a válaszából: […] Az eva alatt is élnek azok a feltételek, amelyek alapján a kisvállalkozói adókedvezmény "elveszhet". Ha például négy éven belül a vállalkozás eladja a tárgyi eszközt, akkor az után meg kell az adót fizetnie, tehát ugyanúgy vonatkozik rá a 4 éves figyelési időszak. Nem az eva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Temetési költség átvállalása

Kérdés: Társaságunk elhunyt nyugdíjasát saját halottjának nyilvánította és eltemettette. A temetési költség után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t elszámoltunk és befizettük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] Ha az elhunyt magánszemély temetési költségeit a volt munkáltatója vállalja át, akkor az kegyeleti ellátásnak számít, amely a hatályos Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6 pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Így az elhunyt nyugdíjas fizetett temetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Szolgáltatásadomány áfája

Kérdés: Társaságunk vállalná egy közhasznú alapítvány épületének felújítását. Hogyan alakul az áfakötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2003-tól lehetőség nyílik arra, hogy adományként nemcsak termék, hanem az adományozó által felajánlott szolgáltatás is elismerhető legyen az adó alól mentesülő tényállásként, azaz 2003-ban nem terheli adófizetési kötelezettség az egyháznak, közhasznú szervezetnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Lakásszövetkezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A lakásszövetkezetnek bérbeadásból és a közös költségből van bevétele, amely nem éri el a 10 millió forintot. Vonatkozik-e rá az adómentesség, hogyan kell az adóját megállapítani, és a korábbi évek vesztesége elhatárolható volt-e?
Részlet a válaszából: […] A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységének bevétele a bérbeadásból származó bevétel, és esetleg a szabad pénzeszközök hozamának a bérbeadásból származó bevétellel arányos része, ha a hozam nem hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Kültag ösztöndíja

Kérdés: A betéti társaság kültagja nappali tagozatos középiskolai tanulmányt folytat. Erre a betéti társaság tanulmányi szerződést kötött, havonta ösztöndíjat fizet, amelyből szja-t von le és ehót fizet. Az oktatási költséget a nevére szóló számla alapján a bt. fizeti. Van-e a bt.-nek az előzőeken kívül további adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A bt. által vállalt oktatási költség természetbeni juttatás, amely után abban az esetben nem kell 44 százalék személyi jövedelemadót (és biztosítási jogviszonyban nem lévő részére adott juttatás esetén százalékos ehót fizetni), ha a juttatásban részesülő magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
100
101
102
112