Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] Adómentes természetbeni ellátásnak minősül a foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a kifizető jogszabály alapján biztosított, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatása az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Báli rendezvények belépődíjai

Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése határozza meg, és ezt a fogalmat veszi át minden, közterhet meghatározó törvény (az áfa kivételével), míg a társasági adóban eddig alkalmazott fogalom hatályon kívül került.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Értékcsökkenési leírás időszaka

Kérdés: Az Szja-tv.-ben és a Tao-tv.-ben. meghatározott értékcsökkenési leírások kötelezően alkalmazandó előírások-e, vagy a vállalkozás igazodva az Szt.-hez, például egy gépjármű értékcsökkenését 20 százalék helyett 10 százalékkal is elszámolhatja-e, 5 évről 10 évre emelve ezzel a költségelszámolás időszakát?
Részlet a válaszából: […] Az adóalap-megállapítás során az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó csak az Szja-tv.-ben előírt mértékkel számolhatja el. (Az egyéni vállalkozó nem alanya az Szt.-nek, így esetében az ahhoz történő alkalmazkodás nem értelmezhető.) A társasági adó alanyai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 97. §-ának a) pontja szerint: adóév a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

A tárgyi eszköz le nem vonható áfája

Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) pontja sorolja fel a jellemzően a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat. Ezen belül a 4. pont kimondja, hogy az előzetesen felszámított, de az Áfa-tv. szerint le nem vonható általános forgalmi adó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Társas vállalkozás magánszemély tagjának jövedelme (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.-ben megfogalmazott feltétel – a tevékenység ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el – önmagában arra a körülményre utal, hogy az adott tevékenységgel összefüggő juttatás nem osztalékként került kifizetésre. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazóknak az adókötelezettségét az Art. 9. számú mellékletének előírása szerint a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Külföldön lévő fióktelep számviteli, adózási feladatai

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon bejegyzett társaság külföldi telephelyén, fióktelepén végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit és kötelezettségeit, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan (nem elegendő csak az év végén) ugyanúgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. alapján adóalanyiság akkor választható, ha az adóévre ésszerűen várható (jelen esetben 2003-ban), a törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel a 15 millió forintot nem haladja meg.A 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
100
101
102
114