1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Egy alanyi adómentes kft. 1 évre szóló szerződést köt a partnereivel. A szerződés tárgya: reklámhirdetés elhelyezése társasházi liftekben. Ha az elszámolási időszak 2021. 05. 01-től 2022. 04. 30-ig tart, és a partner előre kifizeti az 1 évre szóló díjat, akkor milyen dátummal könyvelem a bevételt? A kft. jelenleg nem mikrogazdálkodó. A 2021-es évet már én fogom könyvelni. Erre az évre még nem számlázott bevételt. Egyszerűbb-e, ha mikrogazdálkodói beszámolót készít? Ha jól gondolom, akkor a 2021-ben számlázott bevétel teljes összege elszámolható lenne 2021-re, nem kellene elhatárolnia 2022. évet illető részt.

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A Számviteli Levelek 439. számában a 8421. számú válasszal kapcsolatban kérdezem: Az értékvesztés év végi átértékelése során az alábbi könyvelési tételnek van-e a társasági adóra kihatása?

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?

Kérdés: Kkv-kategóriába tartozó, ipari termelőtevékenységet folytató gazdasági társaság nagyobb léptékű fejlesztést valósít meg: gyártócsarnokot épít, és azt termelőgépekkel berendezi. A fejlesztéshez pályázattal támogatást kap, az összes beruházási érték kb. 40%-os mértékéig. A beruházás megfelel a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában előírtaknak. Taoalap-csökkentésként figyelembe veheti-e a beruházás teljes összegét (a pozitív adóalap mértékéig), vagy a beruházásra fordított teljes összeget csökkentenie kell a kapott támogatással, és csak a különbözettel lehet a társasági adó alapját csökkenteni?

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?