1170 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?

Kérdés: Egyik ügyfelünk új gépjárművek forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik. 2010. december 31-én készleten lévő személygépkocsik közül 2 db-ot 2008. 04. hónapban vásároltak. Ezek a járművek teljesen újak, nulla kilométeresek. Mégis értékvesztesnek lehet nyilvántartani, mert senki nem akarta megvásárolni 2010-ben, de eddig 2011-ben sem. Az ügyfelek az idén gyártott járművek iránt érdeklődnek, nem foglalkoznak a 2008. évben gyártottakkal. Elszámolhat-e az autókereskedő a 2008. évben vásárolt járművek után értékvesztést? Akkor is, ha időközben ezeknek a típusoknak a beszerzési ára az egyiknél nőtt, a másiknál csökkent?

Kérdés: Cégünknél napi és heti rendszerességgel van vezetői értekezlet, amelyen dolgozóink teát és kávét is fogyasztanak. 2011. évben hogyan kell elszámolni ezt a költséget? Milyen adóvonzata van és kinek kell megfizetnie?

Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?

Kérdés: Iskolánk 599 gazdálkodási formakóddal, közoktatási megállapodással rendelkező iskola és kollégium, melynek fenntartója nonprofit kft. Vállalkozási tevékenységként büfét üzemeltetünk, de van bérbeadásból származó bevételünk is, melyet szintén vállalkozási tevékenység bevételeként számolunk el, és amellyel szemben az iskolának nincs elszámolt költsége (a fenntartónak fizeti a bérlő a közüzemi költségeket, illetve a fenntartó számolja el az amortizációt). A Tao-tv. 2. §-a szerint az iskola nem alanya a társasági adónak, ugyanakkor a törvény 5. mellékletében felsorolt szervezetek között sem található. A társaságiadó-bevallásban viszont mint "Minden egyéb gazdálkodási forma" kell kitölteni az adóbevallást. Kérdésem: az iskolának, amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye pozitív, van-e társaságiadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egyik leányvállalatunk elnyert egy kétéves izraeli vasútépítési munkát. A két ország között érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján egyértelműen Izraelben kell a munkavállalók után, az ottani foglalkoztatás miatt az adót és járulékokat megfizetni. A munkavállalókat ennek a projektnek a megvalósítására vettük fel, kizárólag külföldön dolgoznak, és kéthavonta jönnek haza szabadságra, illetve pihenőidőre. Kérdésem az, hogy ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettség bármely jövedelemrész esetén, vagy kizárólag csak külföldön kell azt megfizetni?

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce stb.) és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozó kft. saját termelésű készleteinek önköltségét hogyan kell megállapítani? A kft.-nek milyen nyilvántartásokat kell vezetnie, figyelemmel a költség-haszon elvre? A kft. árbevétele 50-100 millió Ft között van!