177 talált cikk a telefon kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk átépít egy épületet, amelynek egy részét irodának használjuk, a többit bérbe adjuk. A külső térelhatároló falak maradnak, a többi fal lebontásra kerül. Az épület 60 százaléka lebontásra kerül. Ilyen esetben lehet-e részleges selejtezést elszámolni? Az átépítés során a telefonközpontot konténerbe kihelyezik. A kihelyezés költségeivel növelni kell-e az átépítés költségeit? Az átépítés alatt fel kell-e függeszteni az épület amortizációjának az elszámolását?

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: Cégünk akciót tervez, amelynek keretén belül összeállítanánk egy csomagot a cég termékeiből, és egy ilyen csomag megvásárlása esetén 1 db kártyás mobiltelefon-készüléket adnánk ajándékba. Hogyan kell elszámolni számviteli és adózási szempontból az adott telefonokat? Van-e lehetőség olyan formában lebonyolítani az ilyen akciót, hogy szja-t ne kelljen fizetni a rádiótelefonok után?

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?

Kérdés: Cégünk egy besugárzóberendezést épít. A tűzjelző riasztórendszer, a túlnyomást biztosító szellőző-, légkondicionáló rendszer, a megfigyelőkamera-rendszer, valamint a belső telefonos, számítógépes hálózat az épülettel azonos módon, vagy mint gépek-műszerek, külön amortizálandók?

Kérdés: Az internetszolgáltatás áfája teljes egészében vagy csak 70 százalékban igényelhető vissza? A CD Jogtárban lévő Áfa-tv. 33. §-a csak a 70 százalékot engedi visszaigényelni, míg az Adókódex szerint a szigorítást az internet-hozzáférésnél nem kell alkalmazni. Melyik a helyes álláspont?

Kérdés: Az áfa 70 százalékának visszaigénylése és költségként való elszámolása lehetséges-e feltöltőkártyás előfizetés (Dominó, Praktikum, Vitamax) vásárlása esetén?

Kérdés: Mobiltelefon-, illetve közműszolgáltatóknál előforduló gyakorlat, hogy a telefon-, illetve az ingatlan bérlőjének kiküldött számlán vevőként a tulajdonost, postázási címként a bérlőt tüntetik fel. A bérlő és a tulajdonos közötti szerződés szerint a bérlő köteles ezen költségeket közvetlenül a szolgáltatóknál rendezni. Elszámolhatja-e költségként ezeket a számlákat, illetve levonásba helyezheti-e azok áfatartalmát a bérlő?

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?