3655 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?

Kérdés: Az egyik kft. önkiszolgáló autómosót kíván üzemeltetni. Milyen nyilvántartást szükséges vezetni? Van-e erre vonatkozóan valamilyen speciális előírás? A kft. tevékenységi köre a NAV-hoz be van jelentve. Ha mindezen tevékenységgel kapcsolatosan egyéb információ van a birtokukban, kérem, osszák meg velünk!

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.

Kérdés: A kft. ingatlanok adásvételével és a megvásárolt ingatlanok esetenkénti felújításával foglalkozik. Áfa szempontjából nem választotta az adókötelessé tételt. Eddig egy használt ingatlant vásárolt, amelyet alvállalkozókkal felújít. Az anyagot és esetenként a munkaeszközöket is a társaság bocsátja az alvállalkozók rendelkezésére. Mivel a felújítás során az épület műszaki ismérvei, paraméterei nem változnak, az épületet (+ telket), az alvállalkozói teljesítményeket, a vásárolt és felhasznált anyagot az áruk között mutatja ki. Helyesen jár el? Az értékesítés áfamentesen történik majd, így a beszerzések áfáját nem helyezte levonásba, a számlákat bruttó módon számolja el bekerülési értékként? A megvásárolt tárgyi eszközök a társaság tulajdonában maradnak, azok a megfelelő értékcsökkenési leírási kulccsal kerülnek nyilvántartásba, áfával növelt bruttó értéken. Mi történik a tárgyi eszközök le nem vont áfájával, ha a későbbiek során ezeket áfás értékesítéshez használja a társaság?

Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-vel a tulajdonos 2016-tól a településüzemeltetési feladatok ellátására közszolgálati szerződést kötne, és az ellentételezést támogatás formájában nyújtaná. A közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátása mellett az önkormányzat eseti feladatokkal is megbízná a kft.-t, amely egyszerű szolgáltatásnyújtásnak minősülne, külön szerződésekkel. Az így kapott támogatás ellenértéknek minősül-e, szükséges-e a számla kibocsátása akkor, ha a feladat ellátását konkrétan, nagyon részletesen (mennyiség és egységár szerint) meghatározza az önkormányzat? Ha a támogatás nem minősülne ellenértéknek, a kft. visszaigényelheti-e teljes mértékben az e feladat ellátásával kapcsolatosan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfáját?

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik. Az EU-ból vásárol, megfizeti a regisztrációs adót, majd belföldön eladja, és továbbszámlázza a regisztrációs adót. Hogyan könyveljem a határozatot és a regisztrációs adó továbbszámlázását?

Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – külön­megállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?