Osztalékelőleg adója 2003-ban

Kérdés: A kkt. osztalékelőleget szeretne felvenni 2003-ban. Az osztalékelőleg számításánál kalkulálhatunk-e úgy, hogy a várható saját tőke 30 százalékát meg nem haladó részt csak 20 százalékos adó terheli, vagy az osztalékelőleg felvételénél a régi szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján osztalékelőleg – a 21. § szerinti közbenső mérleg alapján – a más jogszabályokban előírt egyéb feltételek teljesülése mellett is csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésének nem lesz akadálya.Az Szt. 21. §-a alapján, ha törvény – az adott esetben a Gt. az osztalékelőleg fizetésének feltételeként – közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget az Szt. szerinti beszámoló mérlegére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:  

A 2003-ban kifizetett könyvvizsgálói díj (eva)

Kérdés: Könyvvizsgáló vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Áttértem az evára. A megbízók a könyvvizsgálói díjat a megbízási szerződés szerint részletekben fizetik, az utolsó részlet a 2002. évi beszámoló auditálásának időpontjában esedékes, döntően 2003. 03-05. hóban. Készpénzes számlát állítok ki. A 2002. évi egyéni vállalkozói adóbevallásban emelni kellett ezekkel a tételekkel a bevételt, vagy pedig a megbízási szerződés szerint kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az evába belépő egyéni vállalkozónál a bejelentés adóévének utolsó napján (azaz 2003. évre belépőknél a 2002. évi személyijövedelemadó-bevallásban) bevételnek kellett tekinteni az addig kiszámlázott számla értékét, függetlenül attól, hogy az pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:    

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz előre kell bocsátani, a számviteli, az adózási előírásokból is következik, a földterület, a telek értékét (még ha eszmei telekhányadokról is van szó) nem lehet, nem szabad a lakóingatlan, a lakás értékében számlázni, azt mindenképpen külön számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:    

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] ...bányatelek-vásárlást elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (az adott esetben az agyagkitermelés megkezdésekor, ha a telket egyébként másra nem használják) aktiválni kell az ingatlanok között.A bányaművelésre igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék földterület-vásárlásra

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja csak a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt zárja ki. A földterület, a telek az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyi eszköznek minősül, így – ha nem apportként került a társaság eszközei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címke:

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettségek teljesítésére adott vásárolt és saját termelésű készletek – áfát nem tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...évi beszámoló elfogadása után teljes összegben osztalékként kifizetik – mert az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett kifizethető, a 2002. évről, illetve az azt megelőző évekről jóváhagyott fizetendő osztalékot a tagokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Decemberi közüzemi díjak (eva)

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő számlák beérkezésének, illetve továbbszámlázásának időpontja után volt.A bekerülési érték részét képező tételeket az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

A belistázási elszámolás

Kérdés: A vállalkozás a termékek forgalmazása során megfizeti a hipermarketeknek a belistázási díjat, amelyet a termék bevezetésekor egyszer kell megfizetni. Ennek ellenértékeként termékeinket időkorlátozás nélkül értékesíthetjük az egyes hipermarketekben. Ezt az összeget költségként számoljuk el, ami azonban nem egy gazdasági évet érint, tulajdonképpen "jogot" veszünk a termékek beszállítására. Kérdés, hogy helyes-e a költségkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor elengedhetetlen, hogy a számlát szerződés, megállapodás támassza alá. (Nyilvánvaló, hogy a szerződésben rögzített feltételek teljesítése, a feltételek teljesítésének ellenőrzése szerződés nélkül nem képzelhető el!)Az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:
1
316
317
318
366