Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet elhatárolni. A terven felüliértékcsökkenés elszámolása veszteségjellegű tétel, a veszteség elhatárolásárapedig nincs lehetőség.A kérdésben foglaltak alapján azonban a válaszadónakkétségei vannak, hogy egyáltalán kellett-e terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a kht. végelszámolása során isalapvetően a cégtörvény végelszámolásra vonatkozó előírásai, továbbá aszámviteli törvény és a végelszámolás sajátosságait szabályozó 72/2006. Korm.rendelet előírásai, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Totálkáros gépkocsi átsorolása

Kérdés: Az alanyi adómentes kft. tulajdonát képező személygépkocsit a biztosító totálkárosnak minősítette. A kft. nem adta le a rendszámot, mivel van rá vevő rendszámmal együtt. A kft. átsorolhatja-e ezt a személygépkocsit a készletek közé hulladékértéken, annak ellenére, hogy még van rendszáma? Ha nem sorolja át a készletek közé, és tárgyi eszközként adja el, akkor – mint alanyi adómentesnek – az Áfa-tv. 193. §-a szerint nem járhat el adómentesen? Ha átsorolja a készletek közé, vonatkozik rá az Áfa-tv. 193. §-a?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosító szerint totálkáros a személygépkocsi, akkor -feltételezhetően – rendeltetésszerűen már nem használható. Ha viszontrendeltetésének megfelelően nem használható, akkor az Szt. 23. §-ának (5)bekezdése alapján a személygépkocsit át kell sorolni a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak nem egészen egyértelműek. Így a kérdésreadandó válasz az, hogy nem járnak el helyesen. A számviteli törvény az eszközök, a kötelezettségekmérleg-fordulónapi értékelését kötelezően az üzleti év mérlegfordulónapjáhozkötötten írja elő, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Versenyautók bérbeadása, felújítása, reklámbevétele

Kérdés: Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felújítás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontja tartalmazza, amelyet a versenyautók sajátos módontörténő használatához igazítottan kell alkalmazni, akár bérbe adott, akár sajáthasználatú versenyautóról van szó. Nem annak alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2005. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleményen biztosítja az állagmegóvást, elvégzi a szükséges belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2008 januárjában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. Az 58/2002. számviteli kérdésre adott válasznak megfelelően a könyv szerinti érték kivezetését elszámolhatjuk-e terven felüli értékcsökkenésként?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, csak az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el bérbe vettingatlanon végzett felújításként és aktiválhatók ilyen jogcímen. A kérdésszerint villanyvezetéket cseréltek, amelyet – jellemzően – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott módszer nemellentétes a számviteli törvény előírásával (sőt!), így az adóhatóságszámviteli megállapítása, és ennek alapján a mulasztási bírság kiszabása nemmegalapozott.A számviteli törvény az eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Ingatlan adásvétele feltételekkel

Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdésben említett telek adásvételi szerződésétaláírták, a telket a vevő birtokába adták, akkor az eladónak (azönkormányzatnak) a számviteli előírások szerint az értékesítésről számlátkellett volna kiállítania.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Tárgyi eszköz átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt (például profilváltozás miatt) már nem használjuk, a készletek közé át kell sorolni. Ha a könyv szerinti érték megfelel a piaci árnak, akkor helyes-e az átkönyvelés módja: T 139 – K 131 a bruttó érték kivezetésére, T 21-22 – K 139 az elszámolt értékcsökkenés kivezetésére?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy nem pontos a könyvelésnek akérdésben leírt módja. A tárgyi eszközként nem használt eszközt a tárgyi eszközökközül ki kell vezetni és piaci értékén (maximum a tárgyi eszköz nettó értékén),a készletrevételi értéken a készletek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Szoftver használati jogához kapcsolódó támogatás

Kérdés: Társaságunk vállalatirányítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg 2007-ben, amelyet több évig kívánunk használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítása (oktatás) és az oktató kiszállási díja?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdésének előírásaszerint az eszköz bekerülési értékében figyelembe kell venni minden, azeszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tétel értékét, amely az eszközmegszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
1
19
20
21
31