Kötbérszámla és szállítói tartozás kompenzálása

Kérdés: Társaságunk egy független vállalkozástól vett igénybe szolgáltatást. A késedelmes/hibás teljesítésből adódóan a számla összegének egy részét nem fizettük ki, és a különbözetre kötbérszámlát állítottunk ki. A kötbérszámlát és a szállítói tartozást időközben kompenzáltuk. Az egyeztetések során kiderült, hogy a partner vitatja a kötbér jogosságát. Az Szt. szerint nem mutathatunk ki a mérlegben el nem fogadott, kétes követeléseket. Mi a teendő ebben az esetben? Hogyan kell eljárnunk helyesen, ha társaságunk jogosnak ítéli a követelést, de a partner azt vitatja?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik. Ha hibás teljesítésre, akkor az a teljesítés követelését eleve kizárja.A kötbérigényt azonban nem lehet számlázni, az nem tevékenység ellenértéke. Ha a kötbérfizetést írásban kikötötték, akkor annak a megfizetésére kellett volna csak a partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:

Tréningen lévő munkavállalók idegenforgalmi adója

Kérdés: Társaságunk a munkavállalói számára – a munkavégzésükhöz szükséges képzési, szakmai, stratégiai tartalmú – csapatépítő tréningen való kötelező részvételt rendel el. Ezek a programok egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, az ott lévő kereskedelmi szálláshelyen zajlanak, és 2-3 napos időtartamúak. A településen van telephelyünk, de a képzésen részt vevők értelemszerűen nem a telephely munkájában vesznek részt, szokásos munkavégzésük cégünk más telephelyén vagy a társaság székhelyén zajlik. Felmerült, hogy ezen esetben kell-e idegenforgalmi adót fizetni a társaságnak, vagy alkalmazható a helyiadó-törvény szerinti, munkavállalókra vonatkozó adómentesség?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés is utal arra – a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező, vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszából: […] ...az áfa visszavétele: T 467 – K techn. számla.A kérdésben megfogalmazottak alapján számunkra nem egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző ügyfél a készpénzes végszámlát az eladott áru (termék) teljes értékéről állítja ki, vagy csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás otthoni szakápolást ellátónál

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?
Részlet a válaszából: […] ...az Eü-tv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység.Az Eü-tv. 3. §-ának c) pontja az egészségügyi szolgáltatást definiálja. A hosszú meghatározásból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoztatták (lakóépületből üzemi épület lett), átalakították (a pincéből raktárt alakítottak ki). (A zárójelben lévő tevékenységek csak példák, számos más idesorolható tevékenység is lehet.)Ha valóban idegen ingatlanon (épületen, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoztatja a székhelyét.A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-a (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a székhely, telephely szerinti önkormányzat illetékességi területén keletkezik. Az iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság az egyéni cég létrejöttével – a törvény erejénél fogva – megszűnik, ha az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépjármű magáncélú használatának elszámolása

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a céges személygépjármű, illetve kisteherautó magánhasználatának elszámolására? Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – a magáncélú használatról akkor beszélhetünk, ha a szóban forgó személygépkocsit a magánszemély a vállalkozási tevékenységtől függetlenül, munkaidőn kívül veszi saját célra igénybe. Például a hosszú hétvégén a céges személygépkocsival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címke:

Áttérés a katára II.

Kérdés: Bt. esetében taóról katára történő áttéréskor a bankszámlán és a pénztárban levő pénzeszközök, továbbá egyéb eszközök leltárral átvihetők a kataidőszakra?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök és a pénz továbbra is használható a bt. céljaira, nincs semmilyen tiltó előírás, ugyanis a vállalkozás folytatja a tevékenységét, csak más az adózási forma. Az áttérésre vonatkozóan részletesebb információt tartalmaz a 7509. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerülésére kötött magyar-horvát egyezmény (2000. évi XVIII. tv.) 6. §-ának előírása szerint az ingatlan vagyonból származó jövedelem – köztük a bérbeadásból származó jövedelem – és az építményadó megadóztatható abban az államban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
92
93
94
361