Szervezeti változás mellett adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy 1989-től megszakítás nélkül egyéni vállalkozó 2001 augusztusában egyéni céggé, majd 2002. szeptember 5-én egyszemélyes kft.-vé alakult. Jogosult-e a kft. 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. szerint egész évben kell a kedvezmény érvényesítéséhez a tagoknak magánszemélynek lenni?
Részlet a válaszából: […] ...egész évben magánszemélynek kell lenni, hanem azt, hogy a kedvezmény abban az adóévben alkalmazható, amely adóév egészében, üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is). Az adóévet az Art. határozza meg, amely szerint az adóév:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Kapcsolt vállalkozás családi kapcsolatban

Kérdés: Fennáll-e kapcsolt vállalkozás a következő két társaság között a Tao-tv. szerint? Anya – 47%-ban beltag az A bt.-ben Apa – 53%-ban (kültag, üzletvezető) az A bt.-ben – 9%-ban kültag a B bt.-ben Leány – 45,5%-ban beltag a B bt.-ben Leány férje – 45,5%-ban beltag, üzletvezető a B bt.-ben Változik-e a viszony, ha a tulajdonosi szerkezet a következőre módosul? Anya – 47%-ban (beltag) A bt.-ben, Apa – 53%-ban kültag A bt.-ben, Leány – 45%-ban kültag a B bt.-ben, Leány férje – 55%-ban beltag B bt.-ben.
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a bt.-nél 1 tag 1 szavazat elv érvényesül.A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja szerint – többek között – két vállalkozás akkor tekintendő kapcsolt vállalkozásnak, ha harmadik személy – a Gt. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett összeg kifizetése is (T 4792 – K 462 és T 4792 – K 384, 381 könyvelési tétellel).Kilépés esetén a természetes személy-tulajdonos által e jogviszonyára tekintettel megszerzett bevételből (4 millió forint) az a rész, amely meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Támogatói adomány

Kérdés: Kft.-nk egy egyszemélyes kft., a magánszemély tulajdonos önkéntes nyugdíjpénztár tagja. A tb-szabályok alapján biztosított. Ügyvezető igazgatóként dolgozik, de munkajogilag nem munkavállaló. A kérdésem, hogy az egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa részesülhet-e a kft. által önkéntes nyugdíjpénztárnak adott támogatói adományból, amelyet a kft.-nél dolgozó, a nyugdíjkorhatárt 10 vagy kevesebb éven belül elérő pénztártagokat támogatja, és ő maga is 10 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] Egyéb jövedelemnek minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány.Az Öpt. szerint a pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Tőkeemelés külső tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Közhasznú társaság által üzemeltetett iskola átadása

Kérdés: A közhasznú társaság iskolát üzemeltet, amelyet átad egy költségvetési intézménynek. Van-e külön tennivalónk a zárómérlegbe beállított eszközökkel, forrásokkal, külön kiemelve a fejlesztési támogatásból finanszírozott beruházások nyilvántartását azért, mert az iskola számviteli rendszert vált?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési intézmény pedig – az Áht. vonatkozó előírásai figyelembevételével – átveszi, az átvételt követően az új tulajdonos sem változtathatja meg az iskola beszámolási rendszerét [ez következik az Szt. 6. §-a (3) bekezdésének előírásából],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó – kivételt.A bt. költséget csak a nevére szóló számla alapján számolhat el. A családi házzal kapcsolatosan felmerülő, a tulajdonost terhelő és a tulajdonos nevére szóló számlák szerinti költségek a bt. elszámolásában nem jelenhetnek meg. Ha mégis szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Vállalati kölcsön lakásvásárlásra

Kérdés: Cégünk alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa vehet-e fel vállalati kölcsönt lakásvásárlási céllal, amit 15-20 év alatt fizetne vissza, havi részletekben, a mindenkori jegybanki alapkamat megfizetése mellett? Van valamilyen értékhatára az ilyen címen nyújtandó vállalati kölcsönnek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz az, hogy a cég alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa (és bármelyik alkalmazottja) lakásvásárlásra kaphat kölcsönt a vállalkozástól, akár 15-20 év alatti visszafizetési kötelezettséggel. Az ilyen címen adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Lakásépítéshez kölcsön nyújtása

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...venni.A hivatkozott előírás alapján a társaság által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett közvetlenül a tulajdonosnak nyújtott hitel (kölcsön) kamatának a jegybanki alapkamat mértékéhez viszonyított különbözete (kamatkülönbözet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...elképzelhető, hogy a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történő könyvelését követően mutatkozó tulajdonossal szembeni kötelezettséget nem pénzeszköz átadásával, hanem egyéb eszköz átadásával "egyenlítik ki". Ez esetben az Szt. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
1
159
160
161
178