1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Az egyszemélyes könyvelő kft. ügyvezetője (tulajdonosa) elhunyt. Az örökös nem képes folytatni a tevékenységet, de a család más tagja megvásárolná a kft.-t. A 3 fő alkalmazott ellátja ugyan a feladatokat, de egyik sem regisztrált könyvelő. Hogyan folytatható a tevékenység a hagyatéki eljárás befejezéséig?

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?

Kérdés: A betéti társaság forgóeszköz-finanszírozásra hitelt kapott a banktól, a tulajdonos magánszemély óvadékibetét-fedezete mellett. A tulajdonos elhunyt, a bank a hitelszerződés lejáratakor automatikusan törlesztette a hitelt a magánszemély óvadéki számlája terhére. Hogyan kell a hitel kivezetését a társaságnál elszámolni? Milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?

Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?

Kérdés: Van "A" anyavállalat, "B" és "C" ezen anyavállalat leányvállalatai ("B" és "C" között semmilyen egyéb részesedési/tulajdonosi viszony nincs). "B" és "C" számviteli szempontból egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e? Azaz például a "B" társaság mérlegében a "C"-vel szemben fennálló követeléseket-kötelezettségeket a "Követelések kapcsolt vállalkozással szemben", illetve a "Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a "testvérvállalatok" egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai?

Kérdés: Az "A" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék -15 millió forint. A "B" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 8 millió forint. Az "A" kft.-nél a második évet követően rendezni kell a veszteség miatti saját tőkét. Ez történhet 12,5 millió forint pótbefizetéssel, vagy úgy, hogy "A" kft. beolvad a "B" kft.-be, ha ott előzetesen tőkeemelést hajtanak végre?

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?