Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem térhet át!A társasházak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. A kormányrendelet 7. §-a határozza meg, hogy az egyéb szervezet (jelen esetben a társasház)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Differenciált árengedmény

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. sütőipari termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. A kft. tagjának a felesége egyéni vállalkozóként mintaboltot üzemeltet, amelyben kizárólag a kft. termékeit forgalmazza. Adhat-e a kft. 30 százalék kedvezményt a mintabolt részére, ha más vevőinek 7-10 százalékos kedvezményt nyújt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 22. §-a (6) bekezdésének előírása szerint az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha az ellenérték az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás befejezésekor a társaságnak – ha a végelszámolás időszaka több üzleti évet fog át, az egyes évekre külön-külön – éves, egyszerűsített éves beszámolót, az utolsó évről készült éves, egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: Társaságunk 1999., 2000., 2001. évi mérlegadatai meghaladták az új Szt. 9. §-ában meghatározott, az egyszerűsített éves beszámoló készítésének határértékeit. Kellett-e 2001. évre éves beszámolót készíteni? Mikortól kell értelmezni a két egymást követő évet?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 9. §-ának (2) bekezdése a régi Szt. 7. §-ában előírtaknak megfelelően fogalmazza meg azt, hogy a vállalkozó mikor készíthet egyszerűsített éves beszámolót. (Egy ismérvnél van eltérés, az új Szt.-ben a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Az ISO audit elszámolása

Kérdés: Társaságunk már 1999-ben bevezette az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert, amelyet akkor költségként számolt el. Évenként felügyeleti, háromévenként megújító auditot kell végezni. Hogyan kell elszámolni ezek költségeit? Kell-e aktiválni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése alapján a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei az alapítás-átszervezés költségei közé tartoznak. Az Szt. 25. §-a (3) bekezdésének előírásából az is következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Konszolidálásba bevont vállalkozás beszámolója

Kérdés: "A" kft. 50 százalékos tulajdonosa "B" kft.-nek (közös vezetésű vállalkozás), és 90 százalékban tulajdonosa "C" kft.-nek. Mindhárom kft. egyszerűsített éves beszámolót készített 2000-ig, a nagyságot jelző mutatóértékek alapján. Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján konszolidálásba bevont vállalkozásnak tekintendők, bár az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülnek a konszolidált éves beszámoló készítése alól, így nem konszolidálunk. Köteles-e mind a három kft. áttérni az éves beszámoló készítésére?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy az anyavállalatnak mikor nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie. (Ha az anyavállalat és a leányvállalatainak, valamint a közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Külföldről kapott osztalék elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeget a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Átlagárfolyam alkalmazása

Kérdés: Mit jelent az átlagárfolyam alkalmazása a könyvelésben? A devizavételi és -eladási árfolyam átlaga, vagy esetleg ezt a későbbiekben korrigálni kell?
Részlet a válaszából: […] A 2001-től hatályos Szt. 60. §-a sajátosan alkalmazza a deviza átlagárfolyamát. A 60. § (4) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
97
98
99
108