Kártalanítás egyházi ingatlan visszaadása miatt

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi tulajdonú ingatlanon végzett beruházás könyv szerinti értékét az ingatlan átadásakor kell egyéb ráfordításként, a kártalanítást a jogerős határozat alapján és a ténylegesen folyósított összegben egyéb bevételként elszámolni. Az ingatlan kivezetése miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a rövid válasz: az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményt is csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (azaz a következő évben) lehet az egyéb ráfordítások között elszámolni.Az Szt. 41. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése

Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelező könyvvizsgálót választani az egyszemélyes kft.-nél. A Gt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint a könyvvizsgálót határozott időre kell választani, megválasztását követően vele a polgári jog általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 1. és 2. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést az ellenőrzésre, az ellenőrzés megállapításaira vonatkozóan. Ezen értelmező rendelkezések alapján – a kérdésben szereplő esetben – indokolt az önellenőrzés, mivel a jóváhagyásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint 2001-től céltartalékot lehet képezni az időszakonként (4-5, esetleg 10-15 évenként) ismétlődő, jövőbeni költségekre (elsősorban a fenntartási költségekre, átszervezési költségekre, időszakonként jelentkező környezetvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Elkobzott gépkocsi leírása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz hiányzik, illetve a 81. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a hiányzó készlet könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz valójában az Szt. 141. §-ának előírásaiból következik. Az egyértelműség érdekében tételezzük fel, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket a 2001. december 31-i mérleg és eredménykimutatás adatai alapján készítették el, a beolvadás cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Pénzügyileg realizált árfolyam-különbözetek

Kérdés: A mérlegfordulónappal lezárt évet érintik-e a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között realizálódott árfolyam-különbözetei?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapján meglévő, külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket kell a mérlegfordulónapra vonatkozó devizaárfolyamon értékelni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a számviteli elszámolás szabályait kell tisztázni. Belső számla alapján ugyanis nem lehet árbevételt elszámolni, még a reprezentáció esetében sem.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szhk-tv. 3. §-a szerint a szakképzési hozzájárulás alapjaa) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
98
99
100
108