Vállalkozói szerződés, költségtérítés

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– gyakorlat, mely szerint a számlán külön tételben tüntetik fel a vállalkozói díjat és a felhasznált anyagok értékét. Ez azonban nem változtat azon, hogy a szolgáltatás ellenértéke a kettő együttes összege, amelyet egy összegben kell árbevételként elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Használatba adott eszköz nyilvántartása áruként

Kérdés: A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet kimutatni.A kérdésben hivatkozott előírás [Szt. 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja] alapján a készletek között kell kimutatni áruként a használatbavétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kölcsönszerződés módosítása

Kérdés: A kft. eurós banki kölcsönnel, valamint a magánszemély tagok által nyújtott forintösszegű tagi kölcsönnel vásárolt ingatlant, három évvel ezelőtt. A kft. – a bankikölcsön-szerződésnek megfelelően – a tagi kölcsönt a hátrasorolt kötelezettségek között mutatja ki. A kft. tagjai dönthetnek-e úgy, hogy a tagikölcsön-szerződést módosítják, a forintkölcsönt adott napi árfolyamon átszámítják euróra, és ettől az időponttól a kölcsönt euróban követelik a kft.-től, a kft. pedig eurós kötelezettségként tartja nyilván? A kft. tagjainak van-e lehetősége arra, hogy a tagikölcsön-szerződést később újból módosítsák?
Részlet a válaszából: […] ...– a felek egyező akaratának megfelelően – módosítsák úgy, hogy a tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségkénti kimutatása ne változzon, a módosítás a tagikölcsön-szerződés pénznemére vonatkozzon.Kérdés lehet az, hogy a forintkölcsön átszámítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kapcsolt vállalkozás bevétele a katánál

Kérdés: A kata 6 millió forintos összeghatárába bele kell-e számítani a kapcsolt vállalkozásban megszerzett bevételeket? A bt. beltagja vagyok, szeretném választani a katát, de közeli rokonságomban van olyan cég, amelyik szintén választaná, és van olyan is, amely a Tao-tv. hatálya alatt marad.
Részlet a válaszából: […] ...amelytől a naptári évben megszerzett bevétele az 1 millió forintot meghaladja.]A Tao-tv. kapcsolt vállalkozásra vonatkozó előírásai nem változtak. Így a kisadózó vállalkozás (a kata alanya) lehet kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Rögzített árfolyamon történő törlesztés

Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözetet is ennek megfelelően elszámolni. Az átértékelés hatására a devizaalapú kölcsön könyv szerinti árfolyama változott.A fenti elszámolás mellett az egyéb kötelezettségek között az az árfolyam-különbözet szerepel, amely az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék -15 millió forint. A "B" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 8 millió forint. Az "A" kft.-nél a második évet követően rendezni kell a veszteség miatti saját tőkét. Ez történhet 12,5 millió forint pótbefizetéssel, vagy úgy, hogy "A" kft. beolvad a "B" kft.-be, ha ott előzetesen tőkeemelést hajtanak végre?
Részlet a válaszából: […] ...411 – K 413, a pótbefizetés elszámolása: T 384 – K 414.A beolvadással kapcsolatosan alapkövetelmény, hogy a beolvadás eredményeként a változatlan társasági formában tovább működő társaság saját tőkéje ne legyen negatív előjelű. A bekezdésben leírt adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Határon átnyúló egyesülés

Kérdés: Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
Részlet a válaszából: […] ...iratait a magyar előírások szerint kell őriznie.Az Szt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja a bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget. A bizonylatok megőrzéséről a szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Külföldi fióktelep könyvelése

Kérdés: Partnerünk Romániában fióktelepet nyitott. A fióktelep rezsiköltségeit, az ott dolgozók bérét és járulékait, az ott használt eszközök amortizációját a számviteli politikában rögzített MNB-középárfolyamon kell a magyarországi könyvelésben szerepeltetni? A fióktelep nyeresége után Romániában kell adózni? Partnerünknek összevont beszámolót kell készítenie és közzétennie?
Részlet a válaszából: […] ...része. A külföldi fióktelepen végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit és forrásait, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan, a magyar számviteli előírások szerint Magyarországon is könyvelni kell, ugyanúgy, mintha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell a 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani.Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerinti mérleg-fordulónapi értékelést azonban nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
113
114
115
243