2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Ügyfelemet mint egyéni vállalkozót átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az APEH. Ezen vizsgálatot átfordította a magánszemélyre is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatba. A vizsgálati időszakok érthetően azonosak. A vizsgálat megállapította, hogy ügyfelem egyéni vállalkozói tevékenységéhez beszerzett eszközeire (gépek, berendezések, járművek) a vállalkozói bevételei nem nyújtottak fedezetet. Ennek alapján a szokásos módon szja és eho (valamint szankciók) fizetésére kötelezték. A határozat jogerőre emelkedése után ügyfelem befizette a kirótt terheket. Kérdése az, hogy ha az adóhatósági jegyzőkönyvben azt állította az adóhivatal, hogy az eszközbeszerzésekre a fedezetet a magánvagyonából bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére, és az eltitkolt jövedelemből származott, akkor ha 2009-ben elad egy tárgyi eszközt az említettek közül, akkor az abból származó bevétele után még egyszer le kell adóznia? Adóhatósági határozat alapján kimutatható-e az abban szereplővel azonos összegű tagi kölcsön a vállalkozás könyvelésében? Hiszen már megbüntették, leadózott utána busásan, így szeretné mint – kifehérített jövedelmet – visszakapni, ha a vállalkozói bevételei ezt lehetővé teszik.

Kérdés: A kft. az általa nagykereskedelmi mennyiségben értékesített termékről – szerződés szerint – devizában (USD-ben) állítja ki az összes számlát. Az ellenérték szintén USD-ben folyik be a cég devizaszámlájára. A kft. 2009-ben nagyobb összegű beruházást tervez, amelyhez forintra lenne szüksége. A kft. többségi tulajdonosa – aki magánszemély – rendelkezik a megfelelő mennyiségű forinttal. Van-e arra lehetőség, hogy a kft. devizaszámláján lévő USD-t a tulajdonos váltsa át a beruházáshoz szükséges forint összegének erejéig? Az átváltási árfolyam lehet a kft. és a tulajdonos közötti megállapodás tárgya? Jól gondoljuk, hogy a fent leírt átváltás még nem minősül a tag szempontjából gazdasági tevékenységnek, mert nem rendszeres és nem ellenérték elérésére irányul?

Kérdés: Társaságunk számlavezető bankjától a bankszámlakivonatokat postai úton nem kapja meg. A könyvelés bizonylata a bank termináljából kinyomtatott kivonat. Megfelel ez a számviteli törvény követelményeinek? Van-e más jogszabály, mely szerint számviteli bizonylatként elfogadható a terminálból/online bankból nyomtatott bankszámlakivonat?

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?

Kérdés: Az "A" külföldi hitelező (nem pénzintézet) egy magyarországi kft. részére devizában kölcsönt nyújtott. Ezt a kölcsönt egy "B" külföldi hitelező (nem pénzintézet) megvásárolta. A kft. értesítést kapott, hogy a korábban "A" követeléseként kimutatott kölcsönt "B" követeléseként mutassák ki. Pénzmozgás nem történt. A hitelező személyének változása okoz-e a kölcsönváltás napjával a kft.-nél realizált árfolyam-különbözetet? Vagy az ügylet nem kerül könyvelésre, és csak az analitikus nyilvántartásban kell a kölcsönt nyújtó személyének változását átvezetni?

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, hiányát, illetve a növendék állatok elhullását, értékvesztését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyveljük, az eredménykimutatást pedig forgalmiköltség-eljárással készítjük?

Kérdés: Egy betéti társaság 2004-től az eva hatálya alá tartozik, de téves bejelentés miatt a bevételi nyilvántartás lett megjelölve. A bt. kettős könyvelést végez, ettől függetlenül ezt a helyzetet szeretné tisztázni, és a kettős könyvvezetést "hivatalosan" végezni. Év végén bejelentheti-e az APEH-nek a könyvvezetés változtatását, illetve az áttérésnél milyen korrekciókat kell figyelembe venni?

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?

Kérdés: Ügyfelem a le nem járt vevőköveteléseit faktorcég közbeiktatásával kezeli. A faktor a megkapott számlamásolat alapján először a követelés 80 százalékát utalja át. Kérem, hogy egy konkrét példán keresztül szíveskedjenek a könyvelés menetét leírni! Szeretném, ha a tényleges, még ki nem fizetett számlákat saját könyvelésünkben tételesen lehetne látni.